Az Artpool Művészetkutató Központ válságos helyzetéről a közvélemény az október elején rendezett SegélyKoncept fesztivál kapcsán értesült. Az 1979-ben magánkezdeményezésként létrejött és a rendszerváltásig illegálisan működő kutatóközpont az 1945 utáni magyar és egyetemes alternatív művészet és kultúra egyedülálló dokumentációjával rendelkezik. Ezen dokumentumok művészi értékük miatt felbecsülhetetlenek, rendkívüli gazdag kínálatot adnak a kor iránt érdeklődőknek és kutatóknak arról a kultúráról, amely a maga szabadságával tudatosan vagy ösztönösen az ellenzéki, vagy a csupán "betagozódni" nem kívánó értelmiség hangja volt, méghozzá egész Közép-Kelet-Európában a legerősebb, legszínesebb.
Az Artpool nem csak egyszerű kutatóhelyként, archívumként és gyűjteményként, hanem - rendezvények és kiállítások formájában - aktív kulturális szereplőként is integráns része a magyar kulturális és tudományos életnek. Weboldalai az egyes oktatási intézmények kötelező és ajánlott irodalmi listáin fontos oktatási segédanyagként szerepelnek. A levélben akadémikusok, művészettörténeti, művészetelméleti, kommunikáció- és médiatudományi, irodalomtudományi, szociológiai és művészeti egyetemi tanszékek vezetői, képviselői, valamint kortárs művészeti gyűjtemény- és múzeumigazgatók aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a hazai kulturális élet egyik legeredetibb és a maga nemében nemzetközileg is egyedülálló intézménye a teljes anyagi ellehetetlenülés állapotába került. Felhívják a figyelmet azokra a veszteségekre, amely az Artpool Művészetkutató Központ bezárása esetén a tudományosságot, az oktatást és a kortárs művészetet érnék.
A nyílt levél írói szerint "az Artpool Művészetkutató Központ bezárása nem csupán érzékenyen, hanem kifejezetten hátrányosan érintené általában a humán-, illetve társadalomtudományok: a művészettörténet, az irodalomtörténet, a zenetudomány, a médiatudományok, a muzeológia mellett a történelemtudomány, a szociológia területén folyó kutatásokat, publikációkat és oktatást, valamint az egyes művészetek aktuális művelését és oktatását is." Ezért kérik, hogy a kulturális és az oktatási miniszter tegyen meg mindent az intézmény bezárásának megakadályozása, illetve folyamatos működésének biztosítása érdekében.
A levél aláírói: Dr. Bacsó Béla, egyetemi docens, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója Dr. Beke László, művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az Artpool Kuratóriumának tagja Dévényi István, művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény főosztályvezetője E. Csorba Csilla, művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese Dr. Geskó Judit, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum, XIX. és XX. sz. gyűjteményének vezetője Dr. György Péter, médiakutató, az ELTE BTK Média Szak vezetője Kőnig Frigyes, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora Marosi Ernő, művészettörténész, akadémikus, az MTA alelnöke Maurer Dóra, Kossuth-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, az Artpool Felügyelőbizottságának elnöke Néray Katalin, művészettörténész, a Ludwig ? Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója Prof. Dr. Niedermüller Péter, kulturális antropológus, a PTE BTK Modernitás-PhD Kultúratudományi Doktori Program vezetője, a Humboldt Universität zu Berlin, Institut für Europäische Ethnologie tanára Peternák Miklós, művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ igazgatója Sasvári Edit, művészettörténész, a BTM Fővárosi Képtár ? Kiscelli Múzeum igazgató-helyettese Szegedy-Maszák Mihály, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, az Academia Europea tagja Szijártó Zsolt, PhD, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője Szkárosi Endre, irodalomtudós az ELTE BTK Romanisztikai Intézet docense, az Artpool Kuratóriumának tagja Szőke Annamária, PhD., művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet adjunktusa, az Artpool kuratóriumának elnöke Szörényi László, irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék vezetője Tolvaly Ernő, festőművész, egyetemi tanár, a PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet, Festészet Tanszék vezetője Várkonyi György, művészettörténész, a Janus Panonius Múzeum főmunkatársa Wessely Anna, művészettörténész, szociológus, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszék vezetője Wilheim András, zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia egyetemi adjunktusa
Sajtóközlemény
(NKÖM)
Az októberi gyorssegély után továbbra is támogatja az Artpoolt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
A nehéz helyzetbe került alternatív művészeti intézményt - amely októberben 2 millió forintos gyorssegélyben részesült - eddig is támogatta a kulturális tárca: 2005-ben 15 millió forinttal (az októberben utalt 2 milliót is beleszámítva), és a korábbi években is hasonló összeggel.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan továbbra is kiszámítható pénzügyi támogatást kíván nyújtani az intézménynek, ezért a gyorssegélyen kívül az év végén lejáró közhasznúsági szerződést is meghosszabbítja az Artpool Művészetkutató Központ Kht-val.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Artpool anyagi támogatása nem tekinthető kizárólagosan a kulturális tárca feladatának.
Budapest, 2005. november 4.
