A gyűjtemény Európa egyik legkorábbról fennmaradt, ilyen teljes és egységes szcenikai relikviája. Az ellenreformáció színjátszó tevékenységéről sok adatunk maradt, számos iskoladráma szövege vagy bemutatásuk dokumentum értékű leírása elérhető ? nem csak a katolikus rendek, hanem a református és evangélikus gyülekezetek oldaláról is. De ilyen csodálatosan részletes, művészi színpadtervekből alig néhány maradt ránk. A jezsuita iskoladrámákhoz készült, XVII-XVIII. századi rajzokat 1710 és 1728 között rendezték egybe. Több művész készítette őket, feltehetően több időszakban. Némelyik lapon pontos adatok olvashatók, a festő vagy rézmetsző nevével, az ábrázolt színpadi jelenet megjelölésével: Chirón kentaur barlangja, Naxos városa. Más tollrajzokról nem lehet tudni, hogy festett háttérfüggöny mintájául készült, vagy egy díszletelem rajza. A finom vonásokkal, részletgazdag kidolgozással készített lapok önmagukban is művészi igényű alkotások. A gyakran itáliai származású jezsuita mesterek kézi merítésű rongypapírra rótták az ábrákat, színezésük, vonalvezetésük a kor művész-mestereinek legjobb színvonalát hozza. Néhány lapon egész színpadi jelenet látható, franciás stílusú balett-előadás nézőkkel, arisztokratikus környezettel, másutt az antik mitológia mély ismeretére valló, annak elemeit a barokk allegóriák szellemiségébe emelő szcenírozás. A nagyjelenetektől az asztali kellékek terveiig igen változatos, sokszínű kollekció vonul fel a kiállításon, melyet a megnyitón előadott jezsuita iskoladráma, szakmai konferencia és fiatal magyar designerek barokkos ihletésű munkáinak felvonultatása is kiegészít.
Kivételes kincse ez a gyűjtemény a magyar színháztörténetnek, melyet a nagyközönség most először láthat, igaz, ez a kiállítás is csak válogatás a legszebb darabok közül. A mappát Storno Ferenc vásárolta meg Sopronban ? ezért ismeri a szakma soproni jezsuita díszlettervek néven ?, majd az 1960-as években került a Színháztörténeti Múzeum tulajdonába. A 90-es években restaurálták a rajzokat, 1999-ben egy angol nyelvű kötet bemutatta őket, és az immár rendbehozott, feldolgozott és szakmai tanulmányokkal elemzett gyűjtemény világhírű lett. A Színészmúzeumban Turnai Tímea kurátor most különleges körítéssel tálalja az önmagában is páratlan anyagot: jezsuita kegytárgyakat, miseruhákat, oltárterveket tett melléjük. A szakrális és világi funkcióra készült tervek és tárgyak együtt a vallásos spektákulum árnyalatairól tanúskodnak, színház és vallási szertartás közös ősi gyökeréről.