Kunt Ernő 1920-ban született Sopronban és 1994-ben halt meg Miskolcon. 1943-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István és Varga Nándor Lajos voltak. A művész előbb Ózdon telepedett le, majd 1960-tól a Miskolci Művésztelepen élt és dolgozott. Számos egyéni és válogatott kiállításon vett részt, emellett számtalan díjjal értékelték munkásságát, többek között Munkácsy-díjjal és Miskolc városa Kondor Béla-díjával. Kunt Ernő Emil Nolde ?erős, érdes és bensőséges" művészetét tartotta követendőnek. Dinamikát hordozó, nagyméretű táblaképein a hazai táj szépsége mellett megjelennek az egzotikus vidékek és az ott élő népek. Programszerűen kereste fel az elmúlt civilizációk emlékhelyeit, s a genius locit expresszív erővel fogalmazta műalkotásokká (Tunézia, Belső-Ázsia, Mexikó, Peru). Az anyagban varázslatos erőt sejtett, legyen az festék, vagy metszésre alkalmas fatábla, szekercére váró farönk. A képzőművészet valamennyi ágát sikeresen művelte, igen gazdag életművet hagyva maga után. (Irodalom: Goda Gertrúd: Kunt Ernő, Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.) A képek megvásárolhatóak, érdeklődjön Galériában! Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 6. és 13.
