Zöld Anikó kiállítása

Képző

Visszafogott, a felesleges "beszédet", megnyilvánulásokat kerülő festészet Zöld Anikóé, csendes meditációra bíztatja nézőjét. Művészeti tanulmányait 1960-1966 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei Kmetty János és Fónyi Géza voltak. 1966 óta hazai és külföldi kiállításokon rendszeresen részt vesz. A Főiskola elvégzése után a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, majd a Magyar Képzőművészek Szövetségének lett tagja. Alapító tagja a Magyar Festők Társaságának. Alapító és elnökségi tagja a Belvárosi Művészek Társaságának. 2001-ben „Belváros Lipótváros Művelődéséért” díjat kapta. Képei megtalálhatók európai és amerikai magángyűjtőknél, a Magyar Nemzeti Galéria és más magyar múzeumok gyűjteményében. Budapesten él és alkot. „Élete lankadatlanul a művészet jegyében és „bűvkörében” folyik. Bűvkörről szólnak lényegében képei is: a múlt, és annak emlékezete tartja fogva témakereséseit. A fogódzókat és az élményforrást távoli vidékeken tett utazásai nyújtják, amelyek aztán hazatérve egyre inkább időbeliekké válnak. Tudatot és tudattalant megmozgató utazásokká. Az Árkádia számára valahol az európai kultúra bölcsőjénél tűnt fel és el, ennek színtereit kezdte megfesteni és szinte programszerűen azóta is a görög-római romok, leletek, szobrok, falfestmények, városok lírai átköltése foglalkoztatja – a táblaképfesztészet lehetőségein belül. Főken a plasztikákat, azon belül is a női figurákat állította a középpontba, a dús, aláomló redőkbe burkolt kariatidákat, istennőket. Leheletfinom, áttetsző pasztellszínekkel, derengő, sejtelmes fényekkel jelenítette meg az antik művészet ismeretlen remekeit. Kialakult e személyes „lelet naplónak” és a múltidézésnek a sajátos stílusa, jellemző momentumai: a széles ecsetkezelések, a pasztózus kolorit mellett a pókháló finomságú rajzolatok, a fény-árnyékhatásokat jótékonyan összemosó, sfumatós átmenetek. Visszafogott, a felesleges “beszédet”, megnyilvánulásokat kerülő fesztészet Zöld Anikóé, csendes meditációra biztatja nézőjét. A diktálás helyett sejtet, vállalja a bizonytalanságot, a körvonalak elmosódottságát, a korszerűség helyett a kortalant, a nagy méretek helyett a személyességet jobban érzékeltetőt. Intim megvilágításban, citálva egy régi filmcímet, így érdemes Zöld Anikó képeit a jövőben is megtekinteni.” - Hudra Klára A kiállítás helyszíne: Kempinski Galéria A tárlat megtekinthető: 2004. március 20.-ig