A mesemondó az, aki bármilyen közönségnek tud mesét mondani mesemondásra alkalmas környezetben. Egy fa alatt, egy fesztiválon vagy egy jurta intimebb közegében is meg tudnak szólalni a mesék, ahogy a felnőtteknek szóló mesekocsmák is egyre népszerűbbek. Sokan keresik és sikerrel művelik is a mesemondás új útjait, ilyen törekvések közé tartoznak az országban több helyen kialakított meseutak is – hangzott el a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség születésnapi rendezvényén.
„Régen a falvakban majd minden ember tudott táncolni és sokan énekelni, páran játszottak hangszereken is, de mesemondó csak egy vagy kettő akadt. Eredetileg a mesék szóban éltek, majd bezártuk őket könyvekbe, így megőrizve azokat, ám mi ismét élőszóban mesélünk, ahogy egykor” – foglalta össze a műfaj lényegét Pintér Zsolt, a szövetség elnöke, majd hozzátette: „Magyarországon jelenleg néhány száz mesemondó van, de több ezerre lenne szükség!”
A szövetség legfontosabb céljának azt tartja, hogy minél több ember hallgathasson élőszóban népmesét minőségi előadóktól. Feladatának tekinti a mesemondó tanfolyamok, műhelyek feltérképezését, népszerűsítését. A tapasztalatokat összegyűjtve gyakorlati képzéseket hoznak létre és tesznek elérhetővé a pedagógusképzésben az egész Kárpát-medence területén.
Magyarországon néhány évtizede indult el az élőszavas mesemondás mozgalma. Kovács Marianna húsz évvel ezelőtti kezdeményezésére hirdette meg a Magyar Olvasástársaság a népmese napját szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján. 17 éve megszületett a Hagyományok Háza képzése, Magyar népmese – hagyományos mesemondás néven. Dr. Agócs Gergelynek és Raffai Juditnak köszönhetően bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe a Hagyományok Háza Magyar népmese – hagyományos mesemondás című módszertana. Kialakult egy mesemondó civil mozgalom is, számos szervezet jött létre, akik az élőszó erejét kívánják erősíteni.
Mára a Kárpát-medence szinte minden részéről vannak tagjai a szövetségnek. Hat magyarországi tagszervezetet, két erdélyi, egy felvidéki és egy vajdasági tagszervezetet számlál, és több mint negyven mesemondót képvisel, akik közül legtöbben évtizedek óta művelik a hagyományos mesemondást.
