Kieślowski kerül fókuszba az idei TIFF-en, tíz ikonikus filmjét vetítik a kolozsvári szemlén

Film

Nagyszabású programmal tisztelegnek Krzysztof Kieślowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró munkássága előtt az idei 21. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).

Tavaly volt a rendező születésének nyolcvanadik évfordulója, ebből az alkalomból pedig a június 17. és 26. között megrendezett kolozsvári szemlén tíz ikonikus filmjét láthatja a nagyközönség a Close-up Krzysztof Kieślowski szekcióban.

Az emberi tapasztalatok éles szemű megfigyelője és az úgynevezett „erkölcsi szorongás mozijának” mestere, Kieślowski 1941-ben született Varsóban, majd a rangos lódzi filmiskolában végzett, és dokumentumfilmesként kezdte pályafutását.

Az idei TIFF-en a Close-up Krzysztof Kieślowski szekcióban megtekinthető többek között a lengyel rendező mozifilmes debütálása, az 1976-os Forradás (The Scar): az alkotás dokumentumfilmes stílusban, többnyire amatőr színészekkel forgatott társadalmi realizmusminta, amely egy kétes ipari projekt által fenyegetett kisváros lakóin keresztül mutatja be a polgárok és a hatóságok közötti ellentéteket.

Az amatőr (Camera Buff) című 1979-es fekete komédiában Kieślowski olyan témákat feszeget, mint a művészet szerepe a világban vagy a cenzúra és az alkotói szabadság ára, mindezt egy kezdő operatőr történetén keresztül, aki ellenzi a valóság manipulálásának gondolatát. A cenzúra egyébként folyamatosan közvetlen hatással volt Kieślowski munkásságára, a lengyel kormány kérésére számos filmjét megváltoztatták vagy egyszerűen betiltották.  

Az 1981-es Véletlen (Blind Chance) című alkotást is láthatja majd a TIFF közönsége: a történetben egy férfi rohan, hogy elérje a vonatot, ennek a hétköznapi, banális eseménynek pedig három végkimenetelét és azok lehetséges következményeit is bemutatja a film. A Véletlen végül a cenzúra buktatói miatt csak 1987-ben került a mozikba.

Befejezés nélkül (No End, 1985) kifejezetten ellentmondásos politikai film a lengyelországi statáriális perekről, az alkotást megjelenése után a lengyel kormány, az egyház és a disszidensek egyaránt erősen bíráltak. Ez a film jelenti a rendező Krzysztof Piesiewiczcsel és Zbigniew Preisner zeneszerzővel való együttműködésének kezdetét.

A Velencében és San Sebastiánban is díjazott 1988-as Tízparancsolat (Dekalog) című sorozat tíz filmet tartalmaz, amelyeket az Ószövetség tízparancsolata ihletett. Az epizódok közül kettő önálló filmként is moziba került és a TIFF-en is megtekinthető: a Rövidfilm a gyilkosságról és a Rövidfilm a szerelemről  is bekerült a TIFF retrospektív programjába.

Kieślowski utolsó négy nagyjátékfilmje szilárdította meg helyét a nemzetközi filmművészet legelismertebb alkotói között. Az 1992-es Veronika kettős élete szintén látható a kolozsvári szemlén: az alkotás két egyforma nő történetét meséli el, akik ugyan nem ismerik egymást, mégis titokzatos érzelmi kötelék fűzi őket össze.

A rendező legambiciózusabb projektje és egyben a modern filmművészet egyik kimagasló remekműve a Három szín – kék, fehér, piros című trilógia, amelyet a francia zászló színei ihlettek, és a francia forradalom eszméit képviseli. Az egyes részekben olyan kivételes színészek játszanak, mint Juliette Binoche, Julie Delpy és Jean-Louis Trintignant, a trilógia pedig számos jelentős nemzetközi díjat magáénak tudhat.

Krzysztof Kieślowski 1996-ban, 56 éves korában bekövetkezett hirtelen halála sokkolta az egész filmvilágot. Ma már korának egyik legnagyobb hatású európai rendezőjeként tartják számon, aki több mint 40 filmjével egyedülálló módon járult hozzá a világ filmművészetéhez.

Close-up Krzysztof Kieślowski szekció nehéz témákat, erkölcsi dilemmákat, alapvető és egyetemes igazságokat tartalmazó filmeket sorakoztat fel az emberi tapasztalatok összetettségéről.

A nyitóképe Kieślowski forgatás közben. Fotó: Collection ChristopheL via AFP/MK2 Productions/CED Production