2022 sok szempontból embert próbáló volt, de ezt mintha a globális műkincspiac meg sem érezte volna. Sőt, a pandémiás gyengélkedés után új eladási csúcsok születtek: nemcsak a 19–20. századi alkotók, de fiatal, kortárs művészek munkái is eddig nem látott összegekért keltek el. Az NFT viszont a földbe állt.
Az NFT felemelkedése és zuhanórepülése
2022 elején még kevesen sejthették, hogy a megállíthatatlannak tűnő NFT-mánia (nem helyettesíthető token – a szerk.) év végére milyen mértékű visszaesést szenved el: januárban még 17 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát NFT-alkotások, ez a szám decemberre 400 millióra apadt, ami 98 százalékos csökkenést jelent. A blokkláncalapú művek kereskedelmét a kriptovaluták árának esése, majd az FTX kriptotőzsde összeomlása vetette vissza. Noha sok szó esik a „kriptofertőzésről”, nem valószínű, hogy az NFT-k teljesen megszűnnének. A tavalyi év eseményei azonban rámutatnak a piac érzékenységére, ami talán megfontoltabb vásárlásokhoz vezet majd.
Jótékony célok szolgálatában
A sok milliárd dolláros művészeti piac elenyésző részét képezik a jótékony célú aukciók, eladások, a Covid-járvány óta azonban jelentős növekedés figyelhető meg ezen a területen. Tavaly több NFT-művész is az ukrajnai háborús erőfeszítések javára fordította a munkájából származó nyereségét, de intézmények, aukciósházak és egyéb alkotók is keresik azokat a módokat, amelyekkel pozitívan befolyásolhatják a helyi és globális problémákat. Egyre több gyűjtő helyezi előtérbe a fenntarthatóságot is a műalkotások vásárlásakor.
A jótékonysági árverések tavaly felülmúlták a legnagyobb elvárásokat, miközben kiemelkedő publicitást adtak a művészeknek is.
Salman Toor pakisztáni–amerikai festő 2019-es, Négy vendég című képe 856 800 dollárért kelt el a Christie’s árverésén, a becsült érték közel négyszereséért. A bevételt Toor egy jótékonysági szervezetnek ajánlotta fel, amely szülőhazájában, Pakisztánban segítette az árvízmentesítést. Az idei év legfigyelemreméltóbb akciója viszont minden bizonnyal Paul G. Allen kollekciójának eladása volt, amely összesen 1,6 milliárd dolláros rekorddal zárt. A Microsoft 2018-ban elhunyt társalapítójának kívánsága szerint a teljes bevételt jótékony célokra fordítják.
A tíz legdrágább festmény
Az Allen-gyűjtemény novemberi eladása minden csúcsot megdöntött, amelyből az öt első festmény egyenként több mint 100 millió dollárért kelt el. A tíz legdrágábban eladott mű – összértékük meghaladja az 1,1 milliárd dollárt – közül hat ebből a kollekcióból származott.
A tízből a „legolcsóbb” René Magritte-kép, A fény birodalma, amely közel 80 millió dollárért talált gazdára.
A mű egyik legfőbb vonzerejét az adta, hogy korábban soha nem adták el, még az elsődleges piacon sem, mivel 1961-ben közvetlenül a művésztől vásárolták meg.
Őt követi Jean-Michel Basquiat Cím nélkül (1982) alkotása 85 millió dollárral, amely a harmadik legdrágábban eladott Basquiat-mű. Andy Warhol Fehér szerencsétlenség (Fehér autóbaleset 19-szer, 1963) szitanyomata szintén 85 millió dollárért kelt el. Ez a harmadik legdrágább Warhol, amelyet aukción adtak el. 86,3 millió dollárért kelt el Lucian Freud Nagy belső tér, W11 (Watteau után, 1981–1983) című képe, amelyet Allen még 1998-ban vásárolt meg 5,8 millió dollárért.
A hatodik legdrágább festmény már átlépte a 100 milliós határt: Gustav Klimt Nyírerdő (1903) című munkája 104,6 millió dollárért kelt el. Csak egy kicsivel haladta meg ezt az összeget Paul Gauguin Anyaság II (1889) című festményéért adott 105,7 millió dolláros ajánlat. Mindkét eladási ár új életműrekord. Vincent van Gogh Gyümölcsöskert ciprusokkal (1888) című képét két évvel halála előtt, Arles-ban festette. Új tulajdonosának 117,2 millió dollárt ért az alkotás, amely így a művész valaha volt legdrágább festménye, amelyet aukción értékesítettek.
A képzeletbeli dobogó harmadik helyét Paul Cézanne Sainte-Victoire hegység (1888–90) című képe szerezte meg. A festmény egyike azon harminc tájképnek, amelyet Cézanne a francia hegyről festett. Értékét növeli, hogy mindössze öt van magánkézben ebből a sorozatból. 2001-ben Allen 38,5 millió dollárért vásárolta meg, két évtizeddel később ennek az összegnek közel négyszereséért, 137,8 millió dollárért kelt el. Georges Seurat Modellek, együtt (kis változat) (1988) című alkotásáért 149,2 millió dollárt adott a vevő, amely ötszöröse a francia művész eddigi rekordjának.
Az előző öt, 100 millió dollárt meghaladó mű mind a Paul G. Allen-kollekcióból származik, a legnagyobb leütési árat elérő alkotást viszont a zürichi Thomas és Doris Ammann Alapítvány dobta piacra. Az Andy Warhol Shot Sage Blue Marilyn (1964) című kép eladásából származó 195 millió dolláros – mintegy 70 milliárd forintos – bevétel teljes egészét jótékony célokra, gyermekek egészségügyi ellátására és oktatására fordítják. A tragikus sorsú színésznőről készített szitanyomat így minden idők legdrágább 20. századi műalkotása lett. Ezzel megelőzi Pablo Picasso Algériai nők című képét, amely 2015-ben 179,4 millió dollárért kelt el.
Az abszolút rekordot még mindig Leonardo da Vinci Salvador Mundi című képe tartja, amely 2017-ben 450 millió dollárért került a szaúd-arábiai trónörököshöz.
Fiatal kortárs művészek szárnyalása
2022-ben a fiatal alkotók is látványos eredményeket értek el kortárs művészet iránti fokozott érdeklődés hatására. Több személyes eladási rekord is megdőlt, a művészek szignifikáns része nő és/vagy színes bőrű. Például Lucy Bull amerikai festő egészen lenyűgöző aukciós eredményekkel debütált: májusban 907 200 dollárért kelt el a Különleges vendég (2019) című képe, majd egy hónappal később a 8:50 (2020) 1,45 millió dollárért talált gazdára. Hozzá hasonlóan a mindössze 32 éves Rachel Jones brit festő Lassú fogzás (2020) című képe több mint 800 000 dolláros vételárával szintén felülmúlta a becsléseket, majd egy hónappal később átlépte a millió dolláros határt az Összekapcsolt szerkezet (2019) című munkájával, amelyért 1,2 millió dollárt fizettek. A rokokó festészeti stílus kortárs értelmezéséről ismert, 1990-ben született Flora Yukhnovich új aukciós eladási rekordot állított fel, 3,1 millió dollárért keltek el képei.
2021 júliusa és 2022 júniusa között 420 millió dollárt termelt ez a szegmens, ami 28%-os növekedés az előző évhez képest. Az aukciók mellett a galériák is beszálltak a versenybe, nem egy várólistája több száz fősre dagadt.
A szürrealizmus fellendülése
2021 októberében nyílt meg a New York-i Metropolitan Múzeumban a Szürrealizmus határokon túl című kiállítás, amely 2022 februárjában átkerült a londoni Tate Modernbe. A mintegy hatvan évet felölelő, ötven ország műveiből összeállított kollekció nagy hatással volt az elmúlt év trendjeire. Mire áprilisban megnyílt a Velencei Biennále, a szürrealista és kortárs szürrealista alkotások iránti őrület új magasságokat ért el. A tudatalattit, a mitikust előtérbe helyező, Az álmok teje című kiállítás olyan női alkotókra irányította a figyelmet, mint Jane Graverol, Unica Zürn, Alice Rahon, vagy a kortárs Dora Budor, Marianna Simnett és Raphaela Vogel.
A fokozott érdeklődésre természetesen az aukciósházak is reagáltak. Bár az árveréseken továbbra is a férfi alkotók dominálnak, a női szürrealista művészek – például Dorothea Tanning és Leonora Carrington – képeiért fizetett összegek is bőven meghaladják az előzetes becsléseket.
A bikapiac vége?
2022-ben új magasságokat ért el a műkincspiac, de november végén az Institute of International Finance (IIF), a pénzintézetek és központi bankok globális szövetsége 2023-ra már ugyanolyan gyenge évet prognosztizált, mint 2009-re. A Covid folyamatos fenyegetése és az ukrajnai háború árnyékában infláció és recesszió vár az Egyesült Királyságra és az eurózónára, de stagnálást prognosztizálnak az Egyesült Államokban is. Kérdéses, hogy Kína a tartós lezárások feloldása után mikor tud újra erőre kapni.
A gazdasági hanyatlás idején jellemzően a műtárgykereskedelem is visszaesik.
Az Arts Economics szerint a legutóbbi, 1991-es és 2009-es globális recesszió idején az eladási volumen 64 százalékkal, illetve 36 százalékkal csökkent. Sok múlik az Egyesült Államokon, amely a művészeti piac csaknem felét adja. Azonban a világ minden táján egyre több az ultragazdag vevő.
Ahogy a fentiekben is láttuk, bár biztatóak a jelek az inkluzivitás terén, a legnagyobb összegű eladásokat még mindig a kanonizált, elhunyt fehér férfiak alkotásai produkálják. A legjelentősebb múzeumok idei terveit is a 19-20. századi művészek kasszasiker-várományos kiállításai uralják: Twombly (Bostoni Szépművészeti Múzeum), O'Keeffe (New York-i Modern Művészetek Múzeuma), Klimt (bécsi Alsó-Belvedere), Van Gogh (Chicagói Művészeti Intézet), Diego Rivera (Bentonville-i Crystal Bridges), Matisse (Tokiói Metropolitan Múzeum) és Philip Guston (londoni Tate Modern). Nem is beszélve Picasso halálának 50. évfordulója alkalmából megrendezendő több tucat tárlatról.
Bár a kriptovaluták 2022-ben összeomlottak, a blokklánc-technológiák iránti érdeklődés nem tűnt el.
Számos művészeti-technológiai projekt indult el a járvány nyomán, 2023-ban még többre lehet számítani. Egyes platformok virtuális galériaként digitális műtárgyak értékesítésében érdekeltek. Mások célja a művészek és vásárlók közvetlen összekapcsolása. Ezek a felületek az aukciósházak és galériák kihagyásával szeretnék demokratizálni és szélesebb réteg számára elérhetővé tenni műkincsvásárlást.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Nyitókép: NFT munkák kiállítása az Indonéz Művészeti Egyetem RJ Katamsi Galériájában. AFP/Devi Rahman
