L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a hiánypótlónak számító album 2012. december 14-i budapesti bemutatóján emlékeztetett arra, hogy a témában ilyen nagyszabású kiadvány legutóbb hét évtizede jelent meg. Akiadvány Ambrus Lajos író, pomológus, Kesselyák Rita grafikusművész és az Agárdi Pálinkafőzde Kft. összefogásából született. Az album erénye, hogy almaábrázolásai művészi értelemben is hitelesek, de a kertészek számára is tökéletesen használhatóak - jegyezte meg az államtitkár. Az almatermesztéssel maga is foglalkozó L. Simon László szerint olyan almafajták jelennek meg ebben a kötetben, amelyek a nagyszülők gyümölcsöseiben még megtalálhatók voltak. Szólt arról, hogy a bőralma, a Batul vagy a pogácsaalma nem hoztak olyan bő termést, mint a mai fajták, ám rezisztensek voltak, és általában nem kellett őket permetezni.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár beszámolója szerint a múlt évszázadban eltűnt a világ haszonnövényeinek 75 százaléka, pedig ezek kialakulásához évezredek kellettek. A biodiverzitás megőrzése a kormányzat vidékstratégiájának fontos eleme, így a Vidékfejlesztési Minisztérium a többfunkciós mezőgazdaság támogatásával és a régi magyar tájfajták népszerűsítésével a génerózió megállítását kívánja elérni.
Elhangzott, hogy a hazai őshonos gyümölcstájfajták védelméről minisztériumi rendelet született idén, a valódi eredményekhez azonban szükség van elhivatott gazdákra, vállalkozókra. Czerván György kiemelte az alma fontosságát, hiszen ez Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsfajta, amelyből 500-600 ezer tonna terem évente.
Elhangzott, hogy a hazai őshonos gyümölcstájfajták védelméről minisztériumi rendelet született idén, a valódi eredményekhez azonban szükség van elhivatott gazdákra, vállalkozókra. Czerván György kiemelte az alma fontosságát, hiszen ez Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsfajta, amelyből 500-600 ezer tonna terem évente.
Kesselyák Rita felidézte, hogy az album ötlete Ambrus Lajostól származik, az első rajzok is az ő felkérésére születtek még hat-hét esztendővel ezelőtt. A Kis magyar pomológián két éve kezdett dolgozni a művész, aki minden almafajta megfestésére legalább egy hetet szánt, így készültek el az albumban az A3-ashoz hasonló formátumban kiadott ábrázolások. Ambrus Lajos, a Pomona hungarica című kísérőfüzet szerzője elárulta, hogy számos magyarországi és kárpát-medencei gyűjtőút során gyűjtötték be a sokszor már ritkaságnak számító almafajtákat, a leánycsecsű almát például busszal kellett elhozatni Háromszékből.
A fajtaleírások mellett a kiadványban helyet kapott az eddigi leggazdagabb magyar nyelvű pomológiai szakirodalom-jegyzék is. Szabó László, az albumot megjelentető Agárdi Pálinkafőzde Kft. ügyvezetője elmondta: a kiadványból 200 példány készült, ezek a pálinkaházban vagy rendelés útján vásárolhatók meg.
A fajtaleírások mellett a kiadványban helyet kapott az eddigi leggazdagabb magyar nyelvű pomológiai szakirodalom-jegyzék is. Szabó László, az albumot megjelentető Agárdi Pálinkafőzde Kft. ügyvezetője elmondta: a kiadványból 200 példány készült, ezek a pálinkaházban vagy rendelés útján vásárolhatók meg.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Kultúra.hu)
