A művészet és szórakoztatóipar szerelemgyermekeként született dioráma a 20. század eleje óta a tudományos múzeumok kedvelt, ám ma már gyakran kritikusan szemlélt prezentációs eszköze. A festészeti eljárásokat, szcenikai megoldásokat és optikai illúziót ötvöző prezentációs formátum lehatárolt doboztérben, a realitás illúzióját keltve, immerzív installációként hivatott egy-egy természettudományi eredményt vagy antropológiai eseményt szemléltetni.
A dioráma oktató-magyarázó jellegén túl – az úgynevezett peep show-hoz (kukucskáló dobozhoz) és a 19. század második felében elterjedt babaházhoz hasonlóan – mélylélektani hatásmechanizmusa által ér el zsigeri hatást a nézőben.
A voyeurizmus már-már bűnös bizsergése a túlvilági misztérium közelségével és a fantáziavilág feletti teljes kontroll örömével társul. A kukucskáló doboz a titokzatosságával, a sejtelmességével a kimondhatatlant vagy az ábrázolhatatlant is megmutathatja, így válhatott idővel a groteszk fikciók kifejezésformájává is.
A kiállításon megjelenő kortárs művek – a dioráma komplex hatásmechanizmusát felhasználva – a kibogozhatatlan modern világot igyekeznek befogadhatóvá, értelmezhetővé tenni nemcsak a néző, hanem az alkotó számára is. A változatos művészi attitűdök a dioráma érzésének és befogadási mechanizmusának különböző megjelenési formáit járják körül a kortárs művészet eszközeivel – áll az ajánlóban.
A bemutatott művek megjelenési formái a tudományos igényű, terepasztalra emlékeztető reprezentációktól (Albert Ádám, Tranker Kata) az eklektikus gyűjteményeken át (BP Szabó György, Babos Zsili) a babaházakat idéző munkákig (Eva Gonggrijp, Szabó Eszter) terjednek.
A látogatók találkozhatnak miniatűr világokkal (Curtis Twalst Santiago), de monumentális immerzív installációkkal is (Tracey Snelling), amelyekben akár „el is veszhetnek”. Több ízben kiléphetnek a doboztér meghatározta térből, és részei lehetnek a diorámavilágának (Alexandra Crouwers, Daniel Ernst), más művekben pedig megjelenik a groteszk álomvilág is (Karácsonyi László, Szöllősi Géza, Horror Pista, Janie Geiser).
A Ludwig Múzeum Jan Elantkowski és Petró Zsuzska által rendezett kiállítása 2023. január 15-ig tekinthető meg.
A képen Janie Geiser: A kolibriháborúk, 2014, videórészlet
