Költőből lett politikus – hetven éve született Szőcs Géza

Kolozsvárott, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett, az egyetemen egyik szerkesztője volt az Echinox című háromnyelvű diáklapnak. 1977-től az Igazság című lap munkatársa, a lap Fellegvár című ifjúsági mellékletének szerkesztője lett. Első verseskötete, az 1975-ben megjelent Te mentél át a vízen? egy csapásra nemzedéke és a romániai magyar költészet élvonalába emelte, az ezt követő Kilátótorony és környéke (1977), majd a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét.

Szőcs Géza verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az elnyomatásban élő kisebbségi magyarság sorskérdéseit.

1979-ben a Herder-díjat elnyert Sütő András a díjjal járó lehetőségként őt jelölte ösztöndíjasnak, így egy évet Bécsben tölthetett. A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt csatlakozott a „második nyilvánosság” megteremtésére tett romániai kísérlethez, 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik szerkesztője lett. Az Ellenpontok segített felhívni a figyelmet a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság tűrhetetlen helyzetére, memorandumot juttattak el a helsinki folyamat 1982-es madridi utótalálkozójához.

A román államvédelmi hatóság, a Securitate többször letartóztatta, a kihallgatásokon súlyosan bántalmazták, sokáig állástalan volt. Az állandósult zaklatások miatt 1986-ban Svájcba távozott, ahol szabadúszó újságíró volt, 1989-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését bízták rá. 1986-ban Budapesten adták ki A szélnek eresztett bábu, ugyanebben az évben Amerikában Az uniformis látogatása című kötetét, 1988-ban Kölnben jelent meg Kitömött utcák, hegedűk című prózatöredéke, 1989-ben látott napvilágot A sirálybőr cipő című verskötete.

1990 márciusában, a romániai forradalom után, lemondva az emigrációban kiküzdött egzisztenciájáról visszatért Kolozsvárra és bekapcsolódott a magyarság politikai életébe.

Áprilisban megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárának, az abban az évben tartott választásokon szenátorként és az RMDSZ frakcióvezetőjeként bekerült a bukaresti parlamentbe, 1991-től a párt alelnöke volt.

Az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán megvált funkciójától, és bejelentette: a belső harcokat megelégelve nem vállal tisztséget, a szervezetből 1999-ben lépett ki. Ezután könyv- és lapkiadással foglalkozott, 1992-ben megalapította az Erdélyi Híradó nevű kiadót, amely többek közt megjelentette az Orient Expressz című politikai magazint és egy új, magyar nyelvű erdélyi napilap próbaszámait. A Magyarországon is egyre gyakrabban megforduló Szőcs Géza 1993-tól kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja a Magyar Szemlének. 1996–2000 között a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének, 2008–2010 között a kuratórium elnökségének, 1996–98-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete elnökségének volt tagja.

2010 júniusától 2012 júniusáig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára volt, utána általános kulturális ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott lett, 2014 után miniszterelnöki megbízott (főtanácsadó) volt kulturális kérdésekben. 2011 decemberétől haláláig a Magyar Pen Club elnökeként tevékenykedett. 2015-ben és 2016-ban a milánói világkiállításért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett, valamint igazgatósági elnöke volt a találmányokat értékesítő Kárpátok-Alpok Zrt.-nek.

1986-ban Graves-díjjal, 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Bethlen Gábor-díjat, 2006-ban a Magyar Művészetért Díjat, 2009-ben a bécsi Európai Akadémia nagydíját, 2011-ben az olasz Giacomo Leopardi-díjat, 2013-ban Babérkoszorú-díjjal ismerték el. 2015-ben Kossuth-díjat kapott az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként. 2020-ban a gróf Széchenyi Család Alapítvány a magyar dráma napja alkalmából a Széchenyi-örökség Okmánya elismerésben részesítette. 2022-ben posztumusz Batthyány Lajos-díjjal, 2023-ban posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel jutalmazták.

Szőcs Géza 2020. november 5-én Budapesten halt meg.

Nyitókép: Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club elnöke beszédet mond a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj átadásán a pécsi Csontváry Múzeumban 2017. szeptember 23-án. MTI Fotó: Sóki Tamás