Az olasz származású, de 1992 óta Berlinben élő Amelia Cuni több mint másfél évtizedet töltött Indiában, ahol különböző zenei és tánctanulmányokat folytatott. A dhrupad-éneklés ? az indiai művészi zene legősibb formájának elismert képviselője ? de számos kortárszenei produkcióban, experimentális zenei eseményekben is részt vett ?90-es évek óta. Ezúttal John Cage 1970-ben írt nagyszabású sorozatából, a Daloskönyvekből választotta ki az 58. szólót, ezt a tizennyolc különálló részből álló, meghatározatlan struktúrájú darabot, melyben mindegyik rész egy-egy mikrotonális rágára, vagyis az indiai zenei hagyomány szellemében megalkotott dallamsejtekre épül. Az 58. szóló ? ahogyan az egyik előadást követően egy kritikus fogalmazott ? ?mintha Amelia Cuni számára született volna: egy klasszikus indiai zenében otthonosan mozgó énekes, aki képes rága-improvizációra a kortárs zene kontextusában!? A két ütőhangszeres játékossal Budapestre érkező, szuggesztív előadói stílusáról híres művésznő 2001-ben vett részt a Daloskönyvek teljes anyagának előadásán, és az 58. szólóval a világ számos fesztiválján aratott hatalmas sikert. Cage-interpretációja valódi kuriózumnak számít Magyarországon, hiszen valódi dhrupad-éneklés legalább olyan ritkán hallható itt, mint Cage 1970-ben írt műve. (2006. október 18. 19:30, Jövő Háza Teátrum; John Cage: 18 mikrotonális rága (58. szóló az 1970-es Daloskönyvekből), km.: Ray Kaczynski, Federico Sanesi (ütőhangszerek), Werner Durand (orgonapontok, elektronika)
