(MTI) - Kilenc vagy tíz testvére volt, egyik bátyja ismertette meg a zene alapjaival. Tizenöt évesen apját és anyját is elvesztette, de egy tehetős velencei család befogadta, ők segítették képességeinek kifejlesztését. Zenei tanulmányait szülővárosában és a velencei San Marco székesegyházban, majd később Bécsben végezte. Florian Gassmann, a neves bécsi operaszerző magával vitte Bécsbe, ahol zeneszerzésre oktatta és az udvarnál is bemutatta.
Salieri 1770-ben nagy sikert aratott első operájával: Az irodalmár hölgyekkel, majd Armida című darabjának bemutatóján akkora ovációban részesült, hogy Stockholmba is meghívták. Ő azonban Bécsben maradt, Gassmann 1774-es halála után udvari zeneszerzővé és a bécsi olasz opera karmesterévé nevezték ki. 1778-80 közt Itáliában élt, s a milanói Scalát az ő darabjával, A megismert Európával nyitották meg. Bécsbe visszatérve, Gluck átadta neki a Danaidák szövegkönyvét, az operát Salieri zenésítette meg, de közös szerzeményükként mutatták be 1784-ben Párizsban. Párizs számára írta a Horatiusok és a Tarare című operákat. Néhány éves párizsi kitérő után 1788-ban mint udvari karmester tért vissza a császárvárosba (e jólfizetett címet Mozart sohasem kapta meg). Népszerűsége az operák terén egy ideig megelőzte vetélytársáét, műveinek udvari előadásáért rendszeresen kétszer annyit kapott, mint Mozart. darabjai közül a legnépszerűbb a Palmira, Perzsia királynője volt, ma Falstaffját tartják legtöbbre.
1790-ben visszalépett az operavezényléstől, csak az udvari énekkart vezette és egyházi zenét komponált. 1813-ban a bécsi konzervatórium alapítóbizottságának tagja lett, 1817-től a zeneiskola igazgatója volt. Nagy tekintélyű tanárként ismerték, növendéke volt többek között Beethoven, Schubert, Liszt, Meyíerbeer, Hummel és Czerny. 1824-ben nyugalomba vonult, élete utolsó két évében elméje elborult és olykor azt állította, hogy ő ölte meg Mozartot, máskor cáfolta ezt. A gyilkosságot az utókor többé-kevésbé elhitte, a minden bizonyíték nélküli feltevést táplálhatta a kettőjük, s általában a korabeli olasz és német muzsika közti versengés. A két komponista ádáz vetélkedést folytatott a neves költő, Lorenzo da Ponte (a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Cosi fan tutte Mozart-operák librettistája) szövegkönyveiért is. Salieri viszonya Mozarthoz vitatott, de a gyanú, hogy megmérgezte volna, indokolatlan. Kétségtelenül féltékeny volt rá, erre lehetett is oka, megérezte benne a zsenit, noha három évtizeden át ő volt Bécs zenei fejedelme - balszerencséje, hogy éppen Mozart kortársa volt. Egyébként vidám, rokonszenves embernek tartották, Haydnnal is jó viszonyt ápolt.
Salieri 1825. május 7-én Bécsben hunyt el. Szülővárosa, Legnano emlékére rendszeresen fesztivált rendez, de a Csongrád megyei Kübekházán is tartottak már Salieri-fesztivált, 1995-ben.
Harminckilenc operájának művészi színvonala elmarad Gluck vagy Mozart színpadi művei mögött. Oratóriumai, a Saul, a Jesu al limbo is nagy technikai tudásról tanúskodnak, de mélység és eredetiség kevés van bennük, ez jellemzi kantátáit és hangszeres muzsikáját is. Öt misét és egy rekviemet írt, szellemes, ötletgazdag, nagy tudású operakomponista volt, végig Gluck tudatos követője maradt.
A würzburgi városi színházban 1998-ban volt Kublaj, a tatár nagykán című operájának ősbemutatója, a majd két évszázados késés oka, hogy annak idején attól tartottak, a librettó némely szatirikus kitétele sértheti az orosz cári udvart. (A komponistának és a szövegkönyv szerzőjének, Giambattista Castinak valóban ez volt a célja, bár az opera cselekményét a tatár kán udvarába helyezték.)
Puskin Mozart és Salieri című drámáját az orosz nemzeti zene egyik úttörője, Dargomizsszkij zenésítette meg Kővendég címmel, de műve befejezetlen maradt. A darab Rimszkij-Korszakov operaváltozata révén vált közismertté, ezt 1898-ban mutatták be. Peter Shaffer Amadeus című darabja is a két pályatárs viszonyáról szólt - ezt Milos Forman vitte 1984-ben filmre.
