 |
Az ország első ének-zenei intézményeként 1950-ben létesült Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola mára olyan iskolakomplexummá nőtte ki magát, amely összefogja a művészeti óvodát, az általános iskolát, a zeneiskolát és a középiskolát is. A már négy iskolatípust is magába foglaló intézményegységet 2007-ben összevonták további zeneiskolákkal, óvodákkal, valamint néptáncművészeti képzéssel is bővítették.
A Kodály Zoltán Ének-zenei Iskolában az ének-zenét emelt szinten oktató általános iskolára épül a négy évfolyamos gimnázium, valamint a zeneművészeti szakközépiskola. Annak, aki ide jelentkezik, sokszoros túljelentkezéssel kell számolnia. A gimnáziumban 30, a szakközépiskola zeneművészeti képzésében 14, a néptáncművészeti szakon 6 szerencsés diák kezdhette el tanulmányait idén szeptemberben. Az itt végzett diákok remek továbbtanulási perspektívákkal rendelkeznek, amit statisztikák is alátámasztanak. Mindkét középiskola a felvételi eredmények alapján több évtizede a legrangosabb intézmények közé tartozik: a vegyes típusú iskolák országos rangsorában a 2005-ös eredmények alapján a harmadik, a 2006-os eredmények alapján a negyedik helyen, a tudomány- és művészeti egyetemekre való bekerülés tekintetében az első helyen áll.
A Kodály Iskola művészeti csoportjai is kimagasló eredményeket mutattak föl az elmúlt években. Közülük a legkiemelkedőbb az Aurin Kórus szereplése a 2006-os kínai kórusolimpián, ahol folklór kategóriában olimpiai bajnok lett. Az iskola továbbá rendszeresen otthont ad nívós versenyeknek. Idén májusban például a IV. Országos Néptáncverseny döntőjét tartották Kecskeméten. A Kodály Zoltánról elnevezett iskola 2002-ben megkapta a Magyar Művészetoktatásért díjat, 2005-ben a Kodály Intézetért nevű elismerést, valamint a Magyar Örökség-díjat.
