Legújabb produkciójából, a ?plastic-fantastic-bombastic? címet kapott koreo-drámájából azonban már szinte minden hagyományosnak nevezhető elemet eltávolít. Az Ágens-produkciók színpadának gazdag képzőművészeti háttere helyett most üres térben zajlik az előadás, nincs cselekménye és nincs színe, s csak a fehér fény és a szereplők árnyéka, illetve a Gergye Krisztián által betanított mozgás és a zenei hangok kapcsolata tartja működésben. A történet közvetítő anyaga az emberi test, a koncentrált jelenlét, a színészi játék és a mozgásokban megjelenő viszonyrendszer. A zenei anyagot a cappella ének határozza meg, melyhez olykor brácsa, viola da gamba, nagybőgő és ütőhangszerek társulnak, és a hangzás alakulásának megfelelően az előadás dinamikája is fokozatos, lassan kibomló accelerandóként írható le, vagyis extatikus állapotba torkolló, visszafogott gyorsulásként. Ahogy Ágens fogalmaz: ?Olyan ez, mint egy nagy időspirál, mely lassan elkezdi mozgatni a történeteket, hogy a középpont felé egyre gyorsabban haladó, történetközpontú embert végül könyörtelenül beszippantsa, hihetetlen gyorsasággal felfalja.? (2006. október 14. 20:00 MU Színház ? Budapesti Őszi Fesztivál 2006; Ágens: ?plastic-fantastic-bombastic?; író, rendező: Ágens; koreográfus: Gergye Krisztián; km.: Ágens (alt, szoprán, tenor), Philipp György (tenor, alt), Csapó József ? Jonny (tenor, kontratenor), Laborfalvy Béla (basszus), Jávorka Ádám (brácsa), Stollár Xénia (viola da gamba), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek)
