A zeneszerző így fogalmazta meg gondolatait: "...egy "beszélő operát" kezdtem komponálni. Így készült el 1998-99-ben az As I Crossed a Bridge of Dreams (Az álmok hídján mentem át), amelyet a "hangzások színházának" neveztem el. Bár a négy színész, a két hangszeres szólista és a zenekar mind a színpadon játszanak, a látványt a néző fantáziájában mégis a hangzás hozza létre. (...) Az én felfogásom szerint minden, ami hallható, az a zene világához tartozik. A beszéd, a hangszerek hangja, az összes zaj és zörej, amely minket körülvesz. A zeneszerző feladata mindezt formába önteni, megszerkeszteni, a hallgató számára "értelmet" közvetíteni. Az álmok hangvilága talán a leghálásabb terület ennek a kifejezésére, mert az álomban olyat látunk és olyan hangokat hallunk, ami 'nincs', amit a fantáziánk produkál."
A lemezen Elizabeth Laurence narrációja, és olyan művészek, együttesek játéka hallható, mint Mike Svoboda (duplacsövű altharosna), Gérard Buquet (duplacsövű kontrabasszus harsona, szouszafon) és az UMZE Kamaraegyüttes.
