Az Operaház volt színháztörténész-muzeológusa (korábbi interjúnk vele itt) a díjátadás kapcsán elárulta: szimbolikus jelentőségűnek érzi, hogy elsőként kapta meg a Mahler-érmet, mert operaházi pályafutását egy Mahler-kiállítással kezdte 1989-ben, az első szimfónia bemutatásának 100. évfordulóján. Wellmann Nóra 1988 óta dolgozott a Magyar Állami Operaház Archívumában, előtte a Színházi Intézetben magyar színháztörténettel, azon belül szcenikatörténettel (a színházi játéktér történeti aspektusaival foglalkozó tudományág) foglalkozott. Bölcsészként történelem-német szakon végzett, majd színháztörténetet hallgatott és kutatott Bécsben. A Magyar Mahler Társaság által alapított emlékérmet, amit Krasznai Jánosnak, az operaház volt főügyelője készített, Kovács Gábor, az intézmény elnöke a nyolcadik Budapesti Mahler-ünnep keretében adta át a muzeológusnak.
 |
Gustav Mahlert a magyar operajátszás kezdetének egyik legkiemelkedőbb igazgatójaként tartják számon. 1888-tól három éven át vezette Magyar Királyi Operaházat, ahol A Rajna kincse első magyar nyelvű előadásával mutatkozott be a magyar közönségnek. Vezetése alatt olyan művek kerültek fel az Operaház műsorára, mint Wagner Walkürje vagy a Parasztbecsület Pietro Mascagnitól, de itt mutatta be első Titán szimfóniáját is. A zeneszerző magyar kötődéseiről és budapesti tevékenységéről Zoltan Roman Magyarország és Mahler című könyvében bővebben is olvashatnak az érdeklődők. A kötetet Magyar Mahler Társaság kezdeményezésére, a Geopen Könyvkiadó gondozásában 2010-ben jelent meg a komponista születésének 150. évfordulója alkalmából. A fesztiválhoz kapcsolódóan a párizsi Mahler Zenei Archívum a zeneszerző munkásságát bemutató vendégkiállítást is szervezett Ihlet és alkotás címmel, amit a Müpa Előcsarnokában lehet megtekinteni szeptember 23-ig.
