Carmina Universitatis címmel írt Csemiczky Miklós nagyszabású művet a Miskolci Egyetem alapításának 60. évfordulójára - ha a selmecbányai jogelődjét is beleszámítjuk, akkor viszont már 275 éve működik az iskola -, melyet a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének (ME-BBZI) zenekara, nőikara és a Miskolci Bartók Kórus mutatott be.
A szólókat Fekete Attila és Szüle Tamás énekelték, a karmester Török Géza, a Magyar Állami Operaház karmestere volt. A darab megírására az egyetem vezetése kérte fel a szerzőt, aki az intézmény 275 éves múltját megragadva régi selmecbányai dalokat választott a mű alapjául - ezért is kapta a Carmina Universitatis címet, utalva Carl Orff Carmina Buranájára. Az első tételben szerelmes és természeti dalok szólnak, a második a kocsmában játszódik, illetve a híres egyetemi szakesteken. A bányászok nehéz és veszélyes életét bemutató dalok alkotják a harmadik, requiem tételt. A hagyomány szerint Mozart a szabadkőműves mozgalomnak köszönhetően került kapcsolatba a selmecbányai professzorokkal, akik olyan nagy hatást gyakoroltak rá, hogy róluk mintázta a Varázsfuvolában szereplő papokat - erre utal a harmadik tételben a Varázsfuvolából átvett motívum. Az utolsó részben az egyetemi diákélet dicsőítése után halk fohász hangzik fel, ebbe robban bele a finálé. Nem csak terjedelmét, de apparátusát tekintve is nagyszabású alkotásról van szó: a szimfonikus zenekaron, a kóruson és a szólistákon kívül több ritkán használt hangszer is megszólal (pl. kontrabasszus harsona, kontrafagott, maracas, krotál, kasztanyetta), valamint két külső rezes kórust ír elő a szerző. A műből 2010 tavaszán lemezfelvétel készül.
A koncert után dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora és dr. Sándor Zoltán, az ME-BBZI igazgatója közösen jelentette be: elkezdődik a miskolci Zenepalota felújítása. Az 1927-ben, Walder Gyula tervei alapján épült barokk palota (egyike az első világháború után épült három miskolci palotának) felújítása évek óta húzódik. Utoljára mintegy negyven éve történtek jelentősebb munkálatok az épületben, azóta viszont a terveken túl nem sikerült jutni. 1996-ban született az előző elképzelés, miszerint az épületet kibővítették volna és egy kollégium is épült volna hozzá. Azóta az épület életveszélyessé vált, a tetőteret és a belső udvart ellepték a galambok, néhány tantermet le is kellett lezárni. Tavaly augusztus végén a BBZI és a konzervatórium kiköltözött a belvárosi épületből az Egyetemvárosba (a konzervatórium a megyei kórházba), ahol az egyetemi kollégiumok földszintjein, illetve az egyetem telefonközpontjában szórták szét az épület és koncertterem nélkül maradt Intézetet szakok szerint, a Zenepalotát pedig bezárták, várva, hogy elkezdődjön a felújítás. Ám a finanszírozási tárgyalások és a műemléki egyeztetések elhúzódtak, így a BBZI idei tanévét is az Egyetemvárosban kezdte meg.
A most megvalósuló terv két évvel ezelőtt készült el. Ebben ugyan elmarad az épület bővítése és a kollégium megépítése, viszont a teljes felújításon túl visszaállítják a Bartók-terem eredeti állapotát (ismét hozzácsatolják a korábban leválasztott próbatermet) olyan módon, hogy szükség esetén teljesen hangszigetelten két kis koncertterem lesz belőle kialakítható. Ezzel ismét lesz a városnak egy közép méretű, több mint 300 férőhelyes koncertterme. Az alagsorba tervezett második koncerttermet és a hozzá kapcsolt stúdiót anyagi okokra hivatkozva kivették a tervekből, de az utolsó napokban folytatott tárgyalásoknak köszönhetően épületszerkezetileg megépül. Végleges kialakítása majd a jövő zenéje lesz; remélhetőleg a közeli jövőé, hiszen nagy szükség van rá: tavaly körülbelül 200 diplomát adott ki a BBZI, így a diplomakoncertek lebonyolítását is megkönnyítené még egy koncertterem.
A beruházás PPP konstrukcióban valósul meg, a tulajdonjog az államé (egyetemé) lesz, a kezelői jog pedig a beruházóé húsz évre. A BBZI szolgáltatásként bérli majd vissza az épületet. Városfejlesztési tervek szerint nemcsak a Zenepalota újul meg, hanem a környezete is. Az előtte lévő nagy forgalmú utat az épület mögé vezetik és az így felszabaduló téren parkot alakítanak ki, a Szinva-patakot pedig ismét a felszínen vezetik a palota mellett. Szeptember közepén megkezdődtek a munkák, és remélhetőleg 2010 őszén egy teljesen felújított, modern épületbe költözhet vissza a konzervatórium és a BBZI, a Zenepalota pedig visszanyeri régi eleganciáját.
