Babos Gyula gitáros, a hazai dzsesszélet kiemelkedő egyénisége rendkívül sokszínű előadó, aki más műfajokban is aktív szerepet játszott, játszik, nem csak a dzsesszben. Sok neves magyar és külföldi előadóval dolgozott együtt, s előszeretettel muzsikál fiatal tehetségekkel. Babos Gyula, az egyik legkitűnőbb és legismertebb magyar gitáros már 17 évesen, 1966-ban megnyerte a Magyar Rádió dzsesszversenyét, s 1980 óta tanít is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Játszott 1972-től a legendás Rákfogóban, Szakcsi Lakatos Bélával ő alapította a Saturnust, szerepelt Szabó Gáborral, Frank Zappával, James Moodyval, Zoller Attilával ? hogy csak néhány nagyságot említsünk. A Babos Trio Plusz 1985-ben jött létre, ezt 1989-ben a Babos Trio követte, amelyben a ma már a hazai dzsessz élvonalába tartozó Balázs Elemér dobossal és Egri János nagybőgőssel muzsikált együtt. Majd jött a Babos Quartet, amelybe fiatal zenészeket hívott maga mellé (Szappanos Györgyöt, Ifj. Szakcsi Lakatos Bélát, Borlai Gergely). 1995-tól a Take Four következett Kőszegi Imrével, Pege Aladárral és Tomsits Rudolffal, majd 1997-től jött a Babos Project Romani. Ez utóbbi csapat 1998-ban készítette le az Egyszer volt? című albumot, amely izgalmasan elegyítette a roma folklórgyökereket a dzsessz improvizatív lehetőségeivel. A markáns arculatú Babos Project Romani 2004-ben a világhírű indiai ütős, Trilok Gurtu vendégszereplésével készített lemezt Budapesten. Az együttes tagjai közül érdemes néhány szót írni a zongoristáról, Szakcsi Lakatos Róbert ugyanis örvendetes módon egyre gyakrabban hallható itthon. A Szakcsi név egyfajta védjegy a magyar dzsesszéletben: Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, aki az idén Kossuth-díjat vehetett át eddigi alkotói és előadói pályája elismeréseként, két fiúval is büszkélkedhet, s talán nem csoda, hogy mindketten ? Béla és Róbert ? zongoráznak. Tegyük hozzá: a családhoz tartozik a magyar dzsesszélet kiválósága, Oláh Kálmán zongorista-zeneszerző is. Szakcsi Lakatos Róbert sokáig külföldön élt, Svájcban tanult. Édesapja helyett ment ki 1995-ben zongorázni, s ott javasolták, hogy felvételizzen a svájci Zeneakadémiára. Fel is vették klasszikus zongora szakra. Később átiratkozott a dzsessz tanszékre, s közben klubokban játszott Svájc és Németország több nagyvárosában. 2001 őszén tért haza, de még 2001-ben a Montreux Jazz fesztiválon első díjas lett. (Egy évvel korábban, 2000-ben szintén egy kitűnő magyar fiatal zongorista, Szabó Dani lett az első!). Egy esztendővel később szólókoncertet adott a montreux-i fesztiválon, és több más helyen is a 2001-es díjnak köszönhetően lépett fel. A vendégszólista, Kathy-Horváth Lajos nagy zenész család sarja: édesapja, id. Kathy Horváth Lajos és nagybátyja, Horváth Sándor a negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb dzsesszgitárosai közül valók. A kis Kathy Horváth ötéves korában kezdett hegedülni, de hamarosan rákapott az otthonában hallott többi hangszerre is: a zongorára, a gitárra, a hárfára és a cimbalomra. Az Országos Széchenyi Könyvtár Zenei Stúdiójában folytatta tanulmányait. Csajkovszkij, Brahms és Paganini hegedűművei mellett a dzsesszből és a cigányzenéből merített ihletet. Így került kapcsolatba Cziffra György zongoraművésszel, aki ? például id. Kathy Horváth Lajossal ? éveken át játszott az Arizona lokálban. A kortárs dzsessz előadójaként a ?70-es évek kezdetén többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben. A nemzetközi dzsessz színtéren is kimagasló, Szabados György Az esküvő (Hungaroton, 1974) című műve volt az első lemezfelvétel, amely rögzítette Kathy Horváth Lajos egyéni játékát, s amely a kortárs zene és az avantgárd dzsessz összefonódásának kiemelkedő produktuma azóta is. Máig Bartók, Boulez, Schönberg, Ligeti, Kurtág, Lutoslavski, Penderecki, Stravinsky és Eötvös művei jelentik Kathy Horváth számára az inspirációt. Magyarországra 1990-ben tért vissza. Azóta a Filharmónia szólistájaként koncertezik. Zeneszerzői és előadóművészi munkássága elismeréseképpen 2001-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. Ugyanebben az évben jelent meg a nagybőgős Lőrinszky Attilával közösen készített albuma, a Vázlatok. Hegedűinek és brácsáinak különleges elhangolásával Kathy Horváth Lajos egyedülálló előadásmódot és hangzásvilágot alakított ki. Ez a játék ? a szimpla és páros fogások alkalmazása az elhangolt hangszereken ? kiemelkedő improvizációs készséget, nagyfokú koncentrációt és rendkívüli hangszerismeretet igényel.
