A film célja, hogy feltárja az összefüggéseket Bartók személyisége, életszemlélete és művei között, valamint bemutassa fejlődése útját a kezdeti romantikus, nemzeti hangvételű próbálkozásoktól a legelmélyültebb remekművekig. A kizárólag Bartók saját szavaiból, írásaiból, nyilatkozataiból, előadásaiból (Szakácsi Sándor interpretációjában) és zenei műveiből alkotott filmben, két egymásba fonódó szál vezeti végig az élet fonalát, a döntő eseményeket, az érzelmi és filozófiai fejlődést, változásokat, magatartása, meggyőződése, hite állomásait. A hitelesség úgy kívánja, hogy a dokumentumfilmben megszólaljon negyvennyolc Bartók-műből kiválasztott részlet, amelyek világosan tükrözik stílusfejlődését, különböző korszakait, az őt ért hatásokat, kultúrélményeket. Várbíró Judit szerint ?a képi világ megteremtése igen nagy feladat volt, lévén nem élő személyről kellett portrét mintázni. Igyekeztünk az ő személyes nézőpontját megidézni, ?szemével? látni a világot. Nyomon követtük életének legfontosabb helyszíneit, utazásait, gyűjtései, turnéit, életélményei motívumait. Felidéztük az őt körülvevő világot. Tárgyi dokumentumokkal egészítettük ki ezeket. Úgynevezett snittfilmről van szó...? Az első rész Bartók születésétől az első alkotói korszak végéig, 1911-ig tart. Végigkíséri a kezdeti zeneszerzői próbálkozásokat, a szlovén hangvételű korai művektől a székely parasztlánytól, Dósa Liditől hallott első pentaton népdal élményig, mert ez a felismerés indította arra, hogy felfedezze a falu zenéjét, népdalgyűjtő körutakat tett, melynek eredménye munkáiban az új hang, melyet számtalan népdalfeldolgozás, később a népdal nyelvét felhasználó alkotás hordoz. A második rész három fő pillére a három nagy színpadi mű: A kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin. Ez a korszak 1911-től 1926-ig terjed. Ezen időszak alatt több alkotói, egzisztenciális és érzelmi válságot él át Bartók. Az ezek okozta keserűségeket, valamint az első világháború traumáját az egyre szélesedő területen folytatott népdalkutatások oldják fel. A három nagy színpadi mű keretében sorakozó művek egyre egyénibb, összetettebb, markánsabb hangot öltenek. A harmadik rész 1926-tól a zeneszerző haláláig tart. A rendhagyó dokumentumfilm elnyerte az MTV Rt. Nívódíját, valamint a Gundel művészeti díjat. Az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében az ünnepélyes bemutató alkalmából fellépnek: Moldovan Marita - népi adatközlő, Csíky Boldizsár - zeneszerző, Kocsis Zoltán - zongoraművész, Kovács Sándor - zenetörténész. Ezen a jeles estén közösen emlékeznek a zenészek, és a filmesek a halhatatlan művészre Bartók Bélára.
