(MTI) - A több mint ötszáz oldalas írás felelős közép-európai gondolkodásról tanúskodik - mondta az eseményen Bernát István, a kötetet gondozó Elektra Kiadóház igazgatója.
Görgey Gábor író felidézte: 1960-ban, a legendás Petőfi Színház, az első magyar musical teátrum alapításakor kötött barátságot és szoros munkakapcsolatot Petrovics Emillel. Erényének tartja, hogy nem "csak" jó zeneszerzőként vesz részt a kulturális közéletben, hanem aktív és közeli kapcsolatban állt és áll a kultúra minden ágával, a filmtől a színházig - tette hozzá.
Az Önarckép - álarc nélkül című könyvből Bálint András színművész, a Radnóti Színház igazgatója olvasott fel részleteket. Megjegyezte, hogy a könyv véleménye szerint provokatív mű, de ezt pozitívan értékelte.
Petrovics Emil 11 fejezetbe foglalt visszaemlékezése 1966-ig tart, de - mint a szerző elmondta - elkészült 9 új rész a tervezett második kötetből, amelynek kiadását szintén az Elektra Kiadóház vállalja.
Kérdés, hogy a következő memoár meddig szóljon, 1990-ig vagy napjainkig - vetette fel a zeneszerző, aki úgy vélte: az idő múlása segít a távolságtartásban.
Petrovics Emil a szerbiai Nagybecskeren született. Zeneszerzés-tanulmányait Szabó Ferenc, Viski János és Farkas Ferenc vezetésével végezte a Zeneakadémián. 1960-ban a Petőfi Színház zenei vezetője, 1964-ben a Színművészeti Főiskola egyetemi tanára, 1968-ban a Zeneakadémia egyetemi tanára, 1979-ben ugyanott a zeneszerzés tanszak vezetője lett.
A zeneszerző 1986-1991 között a Magyar Állami Operaház igazgatója, 2002-2005 között fő-zeneigazgatója volt.
Petrovics Emil 1966-ban Kossuth-díjat, 1960-ban és 1963-ban Erkel Ferenc-díjat, 1975-ban érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetést kapott.
Mindhárom operáját (C,est la guerre; Lysistrate; Bűn és bűnhődés) bemutatta a budapesti operaház és több külföldi opera. Nevéhez fűződik a Salome című balett is (1979). Ravel címmel könyve jelent meg 1959-ben.
