A koncert közreműködői Fekete Attila (tenor) és Massányi Viktor (bariton) lesznek. Berlioz 1831-ben Itáliában komponálta a Léliót. Ez év áprilisában megtudta, hogy menyasszonya, Camille Moke ? egy másik kérő kedvéért ? elhagyta. Hazautazott Párizsba, hogy bosszút álljon, terve azonban meghiúsult. Visszatért Rómába, s útközben úgy határozott, ír egy művet, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy valaki egy mélyen megrázó élmény után visszatér az életbe. A Lélio, avagy Visszatérés az életbe hat, egymástól független kompozícióból, valamint drámai monológokból áll. A hat rész mindegyike Berlioz korábbi műve, melyek különböző időben születtek: I. A halász ? Goethe balladájának zenei adaptációja öt évvel korábban íródott. II. Az árnyak kórusa ? a Kleopátra kantáta (1829) új változata. III. Haramiák dala ? valószínűleg az elveszett Kalózok dala (1829) új változata Victor Hugo költeménye nyomán; vagy talán a zeneszerző barátja, Ferrand Haramiák éneke című verse alapján született. IV. A boldogság éneke ? az Orfeusz halála (1827) című kantáta átdolgozása, melyért Berlioz a Római díjat kapta. V. Az eolhárfa ? szintén az Orfeusz Halálából való átdolgozás. VI. Fantázia Shakespeare Viharjára ? Berlioz ezt nyitányként szerezte 1830 őszén, és először ugyanezen év november 7-én adták elő. A monológokat, amelyek a Berliozt 1831-ben leginkább foglalkoztató témákat tükrözik (barátság, a szerelem, Shakespeare és a zene gyógyító ereje), a zenekart eltakaró függöny előtt álló színésznek kellett elmondania. A kompozíció bemutatójára 1832. december 9-én került sor a Párizsi Konzervatóriumban.
