 |
(MTI) - A Rákóczi induló, amely Berlioz Faust elkárhozása című műve révén vált szimfonikus formában világhírűvé, valójában vándordallam volt. Története sokrétű, a Berlioz-alkotás két-, illetve négykezes zongoraletétje Erkel Ferenc hagyatékából került az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárába. Mint azt Bónis Ferenc a bemutatón elmondta, itt találta meg és most, mintegy másfél évtizedes pályázás után végre közreadhatja. A könyv megjelenése így a 2010-es Erkel-emlékév bevezető eseménye.
A kötet nemcsak a Bécsben megjelent Berlioz-kotta másolatát tartalmazza, hanem másokat is, amelyekből kiderül, hogy az indulót ihlető Rákóczi nóta gyökereinek - mint azt Bartók Béla kimutatta - török, rutén és román rokondallamai is ismertek.
A XVII. században már országszerte ismerték motívumait, közölte a Vietorisz, illetve a Kájoni kódex. A XVIII. században kedvelt nótája volt a cigányzenészeknek, így ismerhette meg Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert is, Bécs-szerte "magyarosként" játszott dallam volt.
Bónis Ferenc elmondta, hogy Berlioz - nem minden pontjában tényszerű, de irodalmi igényű - visszaemlékezése szerint Pest-Budára jövetele előtt egy műkedvelő beszélte rá arra, hogy a magyaroknak játsszék valami magyarosat, és egy kottagyűjteményt adott neki, amelyben talán ott lehetett Scholl Miklós, az Esterházy gyalogezred katona-karmesterének Festmarscha, a Rákóczi induló a katonazenész hangszerelésében.
Major Ervin, majd Szabolcsi Bence zenetörténeti kutatásai rávilágítottak, hogy az indulót nem Bécsben, hanem már Pesten komponálta a francia zeneszerző, két nappal a koncertje előtt, s azt azután egy olyan kottában küldte meg Erkel Ferencnek, amelyben tudtára adja, hogy a darabot kiegészítette.
A Rákóczi induló dallamát Liszt és Erkel is feldolgozta, Berlioz változata a zeneszerző 1846 februári, pest-budai fellépése alkalmából keletkezett, majd a darabot beépítette a Faust elkárhozása című drámai oratóriumába.
