Zene

Beszélgetés a zene városfejlesztésben játszott szerepéről

Archív 2011. november 29.

(MTI) A Művészetek Palotája  a Zeneakadémiával együtt kezdeményezte egy kulturális klaszter létrehozását, amelynek tagjai már összeállítottak jól értékesíthető programcsomagokat és találtak hívószavakat ahhoz, hogy a turizmus képes legyen ezeket a tartalmakat közölni külföldön és belföldön is. Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a palota léte és a város fejlesztése intenzíven kapcsolódik össze. Felidézte, hogy csaknem egy évszázaddal a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének elkészülte után sokféle igény találkozásából valósult meg sokféle igény kielégítésére a Művészetek Palotája. Mint mondta, öt év alatt a Müpa bekerült a hasonló európai kulturális intézmények elit klubjába.
    

Kiemelte, hogy csodálatos kulturális örökség hever előttünk, mégis néha úgy viselkedünk, mint az a kisgyerek, aki játékok tömegének közepén ül és sír, hogy nincs mivel játszania. Úgy vélte, az a dolgunk, hogy rendszerezzük ezeket a kincseket.
    
Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora arról beszélt, hogy hatalmas muzsikus egyéniségek születettek magyar földön Liszt Ferenctől, Joachim Józsefen, Auer Lipóton és Nikisch Artúron át Richter Jánosig. Ők ? Liszttől eltekintve ? valamennyien külföldön csináltak karriert, mert itthon nem voltak megfelelő intézmények.
    

Majd elkezdődött az építkezések korszaka, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a Vigadó, az Operaház, a Régi és az új Zeneakadémia már teret adott a magyar művészeknek, például Hubay Jenőnek, aki hazatért Brüsszelből a pesti Zeneakadémiára, majd Bartóknak, Kodálynak, Dohnányinak, Weiner Leónak. Az általuk teremtett alma materből kerültek ki és kerülnek ki ma is a világhírű magyar karmesterek, zongoristák, hegedűsök, vonósnégyesek. 

 
Batta András úgy vélte, hogy a magyar zene, a magyar zenei képzés mint "termék" iránt nagy felvevőkészség mutatkozik például Japánban és Kínában, de az arab térségben is. A mai Budapestnek két olyan tengelye is van ? az egyik a Duna vonala, a másik az Andrássy út ?, amelyen elindulva jeles zenei vagy több funkciójú intézményeket lehet találni. Mint mondta, az érdeklődőket ide kell csalogatni, hogy itt sajátítsák el a know how-t.
    
A bel- és a külföld együttes megszólításhoz párbeszéd szükséges, ami a klaszter létrehozásával Batta András szerint elindult. A rektor hozzátette: a Zeneakadémia felújítása 2013-ra befejeződik, ahol új szellemű, fiatalos képzés folytatódhat.