A német Tilman Knabe koncepciója ellen három főszereplő, a Delilát alakító izraeli mezzo, Dalia Schaechter, a főpap szerepét éneklő Samuel Youn és az öreg zsidóként fellépő Ulrich Hielscher emelte fel a szavát és bontott szerződést, míg a kórustagok több mint egyharmada néhány jelenetet pszichésen elviselhetetlennek talált, és ez okozott nekik olyan fizikai fájdalmat, hogy nem tudtak próbálni. A rendező ugyanis a bibliai Palesztina helyett a mai Közel-Keletre helyezte a történetet, a színpadon pedig gépfegyveres mészárlás és csoportos nemi erőszak is látható. A bemutatót azonban a Schaechter helyére beugró Ursula Hesse von der Steinen megbetegedése miatt kellett elhalasztani.
A belga városban az izraeli Omri Nitzan és a palesztin Amir Nizar Zuabi közösen állította színpadra Camille Saint-Saëns 1877-es operáját. Az előadás ellen tiltakozott az antwerpeni zsidó közösség, a premier közönsége pedig kifütyülte a produkciót, mivel a direktorok a darabbeli zsidókat palesztinokká, a filiszteusokat izraeliekké tették, Sámsont pedig öngyilkos merénylőként ábrázolták. A produkcióban izraeli katonák palesztin gyerekeket gyilkolnak le, Delila zsidó szobalányai igen kihívó koreográfiára mozognak, a fegyverekből falloszok lesznek, és bacchanáliába torkollik a mulatozás. A két rendező szerint a mítoszokon és bibliai történetek lencséjén keresztül a mai kor tisztábban látható.
