Az '56-os forradalom évfordulóját a kulturális diplomácia szerte a világon igyekezett kihasználni a magyar kultúra értékeinek bemutatására. Belgiumban több hónapon át tartott az a rendezvénysorozat, amely december 1-jén, este nyolc órakor Mozart Requiemjével és Fekete Gyula Te Deum 1956 című művének ősbemutatójával zárult.
Az ünnepi előadáson fiatal magyar díjnyertes operaénekesek - Hajnóczy Júlia szoprán, Mester Viktória alt, Brickner Szabolcs tenor és Bretz Gábor basszus - énekeltek az Europai Unió Énekkarával. A Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet által szervezett eseményen jelen volt őfelsége Astrid hercegnő és férje, Lorenz herceg, valamint Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár.
Mozartot nem szükséges bemutatni, de Fekete Gyula megérdemli a részletesebb tájékoztatást: 1989-ben kapott zeneszerzés-diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, mesterfokozatát a Roosevelt University (Chicago, USA), doktori fokozatát 1996-ban a Northwestern University (Evanston, USA) zenei fakultásán szerezte. 1997-től a Zeneakadémián oktat zeneszerzést és hangszerelést, 1998-tól a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja. 1999-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, 2001-ben pedig az Eötvös József-ösztöndíjat. Ugyanebben az évben Erkel-díjjal tüntették ki, 2002 nyarán a semmeringi nyári akadémia vendégprofesszoraként tanított. Számos vokális és hangszeres mű mellett eddig három egyfelvonásos operát komponált: Római láz (1992 - Edith Wharton Roman Fever című novellája alapján), A megmentett város (1999), Benedek-játék (2000 - gyermekopera, Kroó András szövegére).
A zeneszerző évekkel a forradalom után született, az alkotás során így nem személyes emlékei, hanem érzései hatottak rá. Fekete Gyula a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott új művéről, hogy abban nem a bukás szomorúságát próbálta ábrázolni, hanem a forradalom sikerét.
