 |
Az 1875-ben alapított Zeneakadémia szecessziós épületét Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1904 és1907 között építették. Az erőteljes homlokzat hatalmas, 9000 négyzetméteres épületet takar. Az előcsarnok tompított világítása is a szentélyek hangulatát idézi. A Nagyterem a korai magyar vasbeton építészet műremeke. Méretei az építkezés idején műszaki csodának számítottak: 25 méter hosszú, 23 méter széles, 16 méter magas. A több mint 1200 hallgatót befogadó Nagyterem ma is Magyarország legjobb akusztikájú koncertterme.A Nagyterem orgonáját - amely az ország első koncertorgonája volt - a német Voit und Söhne gyár készítette. A hangszer 1965-ig működött. 1967-ben teljesen új orgonát kapott az intézmény, amelynek építője a ludwigsburgi Walcker orgonagyár volt.
Mielőtt a Zeneakadémia megkezdheti a közel 10 milliárd forint európai uniós forrásból és több mint egy milliárd forint önrészből finanszírozott, régóta esedékes, és pár esztendeig tartó felújítását Varnus Xaver az utolsók egyikeként szólaltatja meg a híres nagyorgonát. A koncert műsorán Johann Sebastian Bach és a zenetörténet legnagyobb komponistáinak egy-egy művét hallhatjuk eredeti és jazz-feldolgozások formájában, a Talamba Ütőegyüttes közreműködésével.
A hangverseny műsor-összeállításáról így nyilatkozott Varnus Xaver: "Amikor a Zeneakadémia épületét megépítették, az ott tanuló muzsikusok számára a jazz még tiltott műfajnak számított. Az idők és a stílusok változását semmi sem érzékelteti jobban, minthogy ma már jazz-tanszaka is van a Zeneakadémiának. Bach mellett olyan zeneszerzők-óriások műveit is átdolgoztuk jazz-stílusban e hangversenyre, akik valaha ezek között a falak között koncerteztek. És mi sem természetesebb, mint hogy az utolsó mű, amely felcsendül majd lebontása előtt a legendás nagyorgonán, az Bach d-moll toccata és fúgája lesz. Megható és felemelő jutalomjáték számomra, hogy így búcsúzhatok el ettől az orgonától, amely a magyar zenetörténet aranykorának tanúja volt."
