Krzysztof Penderecki 26 éves volt, amikor jeligésen beküldött kompozícióival a fiatal zeneszerzőknek rendezett varsói verseny mindhárom kategóriájában első díjas lett. Villámgyorsan ívelt felfelé a karrierje, 1966-ban az egyik NSzK-beli közszolgálati rádió művet rendelt tőle a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Színpadi, szimfonikus zenekari, kamara- és versenyművei mellett az elkövetkező években is sorra születtek a hamar népszerűvé váló egyházi alkotások. Ars poeticájában megfogalmazta, hogy nem hajszolja a popularitást, és csak a számára elfogadható mondanivalót hajlandó megosztani közönségével.
Az otthonát ma Krakkó és Luzern között megosztó komponista harmincas éveinek végére ,,átesett" a korosztályát hatalmába kerítő avantgárd ,,gyermekbetegségen", zenei nyelve egyszerűbbé és közérthetőbbé vált. Darabjai nemcsak a kortárszenei fesztiválok, de a ,,hagyományos" hangversenyélet repertoárjának is részei lettek. A hetvenes évektől folyamatosan vezényel, amelyet egyébként zeneszerzői munkássága elengedhetetlen részének tekint. Számára természetes, hogy saját zenekari darabjait és versenyműveit maga dirigálja. ,,A hiteles alkotóknak bele kell tudniuk képzelni magukat az előadók helyzetébe" - hirdeti. Mint ő, aki évtizedeken át hegedült, aki a London Symphony Orchestra, a Philadelphia Orchestra és a New York-i Filharmonikusok élén emlékezetes koncerteket adott szerte a világon.
Karmesterként megduplázódnak azok az eszközök, amelyekkel közölni képes művészi mondanivalóját. Saját bemutatandó műve(i) mellé mindig olyan darabot választ mások életművéből, amelyek együtt érzékletesen fejezik ki az előadó üzenetét a publikumnak.
Február 15-én a Művészetek Palotájában a ,,három tenor" ötletétől vezérelve három gordonkára írt, 2001-ben született Concerto grossóját tűzte műsorra a zeneszerző Penderecki. Ebben a barokk forma, a romantikus éji zene aurája, a prokofjevi drámai hangsúlyok és a komponista egyéni stíluselemei hozzák létre a zenetörténet egyetlen három csellóra írt versenyművének zenei nyelvét. Előtte, Mendelssohn Skót szimfóniájának előadásakor a dirigens Penderecki tesz tanúbizonyságot a romantikus zenével való kapcsolatáról. Az európai hírű Sinfonietta Cracovia és három nagyszerű csellista - az orosz Tatjana Vasziljeva, a sokszoros versenygyőztes magyar Fenyő László és a zágrábi születésű, figyelemre méltó elismertséggel büszkélkedhető Monika Leskovar - találtattak érdemesnek arra, hogy hangszereik segítségével közvetítsék korunk muzsikus-óriásának gondolatait.
(2007. február 15. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Sinfonietta Cracovia hangversenye; Mendelssohn: III. a-moll, ,,Skót" szimfónia, op. 56; Penderecki: Concerto grosso három gordonkára és zenekarra; km.: Tatjana Vasziljeva, Fenyő László, Monika Leskovar (gordonka); vez.: Krzysztof Penderecki)
