?Liszt, az ember, és a liszti zene sokéves tanulmányozása alapján, valamint a kor tüzetes zenetörténeti vizsgálata után arra a meggyőződésre jutottam, hogy a romantika századának központi figurája (Berlioz és Wagner figyelembevételével is) Liszt volt? ? olvassuk Alan Walker Liszt-életrajzának előszavában. Liszt, korának ünnepelt, körülrajongott művésze rögtönzéseivel, bravúros játékával, merész zeneszerzői újításaival ?egy évszázad kapuját ki tudja nyitni, nem a megérkezés harmóniájára számít... hanem az új évszázadra, melyet megszületni segít, s mely az ő művét teljessé teszi? ? írja Szabolcsi Bence. A Szent Erzsébet legendáját nevezik egyházi témájú koncertoperának is, amely lenyűgözően ötvözi a Wagner-operák tematikus egységét Liszt kórusműveinek és szimfonikus költeményeinek színekben gazdag hangzásával. A lényeg azonban nem a szavakban, hanem a zenében rejlik. És itt a félreismerhetetlenül németes dallamok mellett hangsúlyozottan jelennek meg a magyar motívumok. Mindez teljes mértékben a cselekmény függvénye, hiszen a Wartburg várában játszódó történet főszereplője, a később szentté avatott Árpádházi Erzsébet nem más, mint a Bánk bán történet kapcsán elhíresült II. András és Gertrudis lánya, akit már gyermekkorában eljegyeztek a thüringiai őrgróf fiával. S miután éppen a címszereplő az oratórium dramaturgiai és zenei hőse, többször is visszaköszönnek a magyaros színezetű melódiák. A szólistaként fellépő énekesek az ?operai vonalat? erősítik, hiszen Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Hámori Szabolcs és a nemrég elhunyt Gregor József szerepét átvállaló Szvétek László a hazai és nemzetközi zenés színpad kiemelkedő művészei. A Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkara, a billentyűs hangszereket megszólaltató Virágh András valamint a Héja Domonkos vezette Danubia Szimfonikus Zenekar pedig számos nagyszabású oratorikus mű sikeres előadásában működött közre.
