Budapesti Liszt-ünnepek 6.

Zene

?Liszt, az ember, és a liszti zene sokéves tanulmányozása alapján, valamint a kor tüzetes zenetörténeti vizsgálata után arra a meggyőződésre jutottam, hogy a romantika századának központi figurája (Berlioz és Wagner figyelembevételével is) Liszt volt? ? olvassuk Alan Walker Liszt-életrajzának előszavában. Liszt, korának ünnepelt, körülrajongott művésze rögtönzéseivel, bravúros játékával, merész zeneszerzői újításaival ?egy évszázad kapuját ki tudja nyitni, nem a megérkezés harmóniájára számít... hanem az új évszázadra, melyet megszületni segít, s mely az ő művét teljessé teszi? ? írja Szabolcsi Bence. Azok, akik inkább a fiatal, világszerte turnézó Liszt lehengerlően virtuóz műveit ismerik, megdöbbenve szembesülhetnek kései kompozícióinak szikárságával, letisztultságával, lenyűgöző modernségével. Találkozhatnak a látnok, a vízióit az utókorra hagyó zeneszerzővel. Azzal, aki egy évvel Wagner halála előtt már kísérteties előérzettel jeleníti meg Gyászgondoláiban a velencei lagúnán sikló koporsó látomását. Aki éji zenéjében nem a csillagos eget, hanem az álom lélektani jelenségét illusztrálja (Álomban), aki a halálba táncoltatást szuggerálja a Csárdás obstinée (Makacs csárdás) őrjöngő motívumismétléseivel. S a lenyűgözően sejtelmes, baljós darabok után ? Szézám, nyílj ki! ?elhangzik a szerző legmonumentálisabb, legtökéletesebb zongoraműve, az 1852-53-ban komponált h-moll szonáta. Erről így nyilatkozott a Liszt-művekért egyébként ritkán lelkesedő Wagner: ?Minden elképzelést felülmúlóan gyönyörű, nagy, nemes ? akárcsak Te magad!?. Mindez Ránki Dezső, az elmélyültségéről, intellektuális és technikai felkészültségéről ismert zongoraművész tolmácsolásában, aki tizennyolc évesen megnyerte a Zwickaui Nemzetközi Schumann-verseny első díját. Akkor indult el nemzetközi karrierje: fellépett többek között a Berlini és a Londoni Filharmonikusokkal, az Amszterdami Concertgebouw Zenekarral, a párizsi Orchestre Nationallal, a tokiói NHK Zenekarral. Szerepelt számos neves karmesterrel: Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel és Zubin Mehtával. A muzsikus életében jelentős szerepet játszik a kamarazene, az utóbbi két évtizedben évi tíz-tizenöt, négykezes és kétzongorás művekből összeállított koncertet ad felesége, Klukon Edit társaságában.