 |
| A Fesztiválzenekar |
Ez alkalommal nyílik meg és szeptember 27-ig tekinthető meg a Művészetek Palotája előcsarnokában a párizsi Gustav Mahler Zenei Archívumból érkező, Mahler első hívei című kiállítás, valamint az idei Mahler-ünnep műsorában elhangzó 6. szimfónia legérdekesebb felvételeit bemutató lemezkiállítás, amely a Kanadában élő Fülöp Péter gyűjteményéből érkezik.
A fesztivál rezidens zenekara, a Budapesti Fesztiválzenekar négy alkalommal lép fel a rendezvénysorozat keretében. Szeptember 11-én, 12-én és 13-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Fischer Iván Mahler monumentális 6. szimfóniáját vezényli, azt a művet, amelynek lemezfelvételéért néhány éve a BFZ-t Grammy-díjra jelölték. A koncertek első részében az olasz Giovanni Sollima gordonkaversenyének ősbemutatójára kerül sor, a szólót a zeneszerző játssza. A Mahler-ünnep kezdettől fogva megkülönböztetett figyelmet szentel a modern zenének, új művek létrehozásának. Ennek jegyében a korábbi években hét magyar zeneszerző műveinek ősbemutatójára került sor, idén először a fesztivál külföldi zeneszerzőtől rendelt új darabot.
Szeptember 9-én a cseh Hans Krása Brundibár című gyerekoperáját mutatják be a Fesztivál Színházban, a karmester ezúttal is Fischer Iván. Az opera szomorú világhírét a németek theresienstadti koncentrációs táborában szerezte, ahol több mint ötven előadást ért meg. Az előadás húsz gyerekszereplőjét Fischer Iván a Budapesti Énekes Iskola, az MR Gyermekkara és a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusának legtehetségesebb tagjaiból válogatta a rendező Novák Eszter. A szeptemberi két előadást követően a Fesztiválzenekar ősszel több budapesti és vidéki gyermekotthonban és iskolában is előadja az operát. A mű háttér-történetének megismerésére Győri László szerkesztésében, Sólyom András rendezésében dokumentumfilm készül, amelyet minden előadás előtt levetítenek a közönségnek. A szeptember 9-i előadásokra a BFZ meghívására Izraelből Budapestre érkezik a theresienstadti előadások egyik magyar túlélője, Simon Szegeli.
A Brundibárt Krása és Adolf Hoffmeister egy 1938-as gyermekopera-pályázatra írta, a díjkiosztásra azonban már nem kerülhetett sor a német megszállás miatt. A darab 1942-ben két előadást ért meg a prágai zsidó árvaházban, ahonnan a gyerekek és tanárok is 1943 nyarán Terezínbe (Theresienstadtba) kerültek. A nácik Krása gyermekoperáját is felhasználták abban a propaganda-hadjáratban, amely a világ szemében leplezni volt hivatott a koncentrációs táborok valóságát. Egy részlet szerepel a Der Führer schenkt den Juden eine Stadt (A Führer várost ajándékoz a zsidóknak) című propagandafilmben is. Nyolc-tíz héttel a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjának látogatása után, 1944 szeptember végén az összes gyereket Auschwitzba küldték.
A gyermekopera cselekménye egyszerű: két testvér, Aninka és Pepicek a városba mennek, hogy beteg édesanyjuknak tejet szerezzenek, s énekléssel próbálnak pénzt gyűjteni a piacon. Brundibár, a kintornás a konkurenciától félve elkergeti ugyan őket, de végül a bátor Veréb, a hízelgő Cica, a bölcs Kutya és a többi gyerek segítségével sikerül legyőzniük a gonosz Brundibárt, és megszerezniük a tejet.
A fesztivál társrendezője, a Magyar Rádió - a hangversenyek közvetítése mellett - több tematikus adást, Mahlerrel és műveivel foglalkozó műsort sugároz a Mahler-ünnep alatt.
A korábbi évekhez hasonlóan a Mahler-ünnepre reprezentatív kiállítású, kétnyelvű (angol-magyar) díszalbum jelenik meg, számos cikkel és gazdag fotóanyaggal Mahlerről, illetve a hangversenyeken elhangzó művekről, a szerzőkről és az előadókról.
