Az esemény komolyságára jellemző, hogy általában 500-600 fő öltözik busónak, akik aztán kisebb csoportokba szerveződve járják a sokác negyed házait, és különböző termékenységvarázsló, betegséget vagy gonoszt űző cselekvéseket végeznek. A maszkok mögé, egy másik világba rejtőzve, maguk mögött hagyva a mindennapok világát, az ünnepelni akarás szándékával lépnek be és ki egy sajátos, a hétköznapoktól eltérő társadalmi-kulturális térszínbe.
Az UNESCO tagállamai 2003-ban nemzetközi egyezményt írtak alá, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. A Magyar Országgyűlés bizottsága elsők között a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, és azt követően felterjeszteni az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is." (Minorics Tünde, etnográfus)
A busók budapesti vendégül látásának célja elsősorban a főváros farsangi hangulatának megteremtése a messze földön híres és ismert mohácsi busók látványos, figyelemfelkeltő, az egész környék megmozdulását elérő szokása által. Egyrészt a sokácok által megőrzött szokást kívánják bemutatni, másrészt a budapestiek közös ünneplését, mulatását kívánják elérni farsang idején.
Busók Budapesten - 2009. február 13.
14:00-17:00 - Busók Budapesten - Farsangi vigadalom és felvonulás a Váci utca déli részéről indulva a Ráday utcán keresztül
18:30 - A busók szokásait bemutató A maszk mögött című kiállítás megnyitója a gyűjtő, Minorics Tünde etnográfus előadásával a Fonó Budai Zeneházban
19:00 - Sokác tánctanítás, aki tanít: Darazsácz István és a Zora Táncegyüttes táncosai
20:00 - A Zora Táncegyüttes szokásbemutató táncos műsora
21:00 - Sokác táncház, kísér az Orasje zenekar Mohácsról)
