A címben használt CET kitétel - central european time, azaz a közép-európai idő - elsősorban amiatt került a híres Bizet-opera címébe, mert Kovalik Balázs, az Operaház művészeti vezetőjének koncepciója alapján az eredeti operából egy egyrészes, rövid, kifejezetten a fiatalokat megszólító előadás született, emellett a cselekményt is mai környezetbe helyezték.
Telihay Péter - akinek ez itthon az első operarendezése - elmondta: a darab erőteljes megrövidítésével sikerült az eredeti műből feszes történetet csinálni. "Szikár, sűrű és izgalmas, olyan, mint egy krimi" - tette hozzá. A rendező emellett kitért az opera nyelvezetére is: szerinte új fordításokra lenne szükség, hiszen a fordítók sokszor hajlamosak fölfelé stilizálni - nincs ez másképp a Carmen fordításának esetében sem, holott a Carmen szereplői eredetileg kevés szót használnak, mert szűkös nyelvi korlátok között élnek.
Az embertelen életkörülmények megjelenítése, a történet szociális vonzata is fontos részét képezi az előadásnak, ezt híven tükrözi Menczel Róbert díszlete, amely - háttérben egy hatalmas graffitivel - egyszerre jeleníti meg a virtuális arénát, amelyben a bikaviadal áldozata maga Carmen, és a külvárosi prolivilágot. A rendező görög tragédiához hasonlítja a történetet, hiszen Carmen épp olyan tudatosan vállalja sorsát és rohan a végzetébe, mint egy antik hősnő.
A CarmenCET című előadás nem csak a megszólítani kívánt célközönség miatt áll szoros kapcsolatban a fiatalokkal, Telihay Péter ugyanis tudatosan fiatal művészeket választott a darab szerepeire, ahogy ő fogalmaz: "olyanokat, akiket még nem kötnek a Carmenhez tapadt rutineszközök". Vadász Dániel például első operaházi főszerepét énekli Don José megformálójaként, de a Carment alakító Várhelyi Éva is a fiatal alkotók sorát erősíti. Az énekesnő elmondta: nagyon örül, hogy - Ladányi Andrea koreográfiája segítségével - modern táncszínházi eszközökkel is megjeleníthetik a Don José és Carmen közti szexualitást és szerelmi szenvedélyt.
