A tenor, aki a Simon Boccanegra címszerepével baritonként debütál, a Los Angeles-i (LAO) és a washingtoni (WNO) operaházakat igazgatja. A New York Times és a Washington Post egymástól függetlenül, de szinte egyszerre azt rója fel neki, hogy egyéb elfoglaltságai mellett nem tud megfelelni a művészeti vezetői követelményeknek, és hiába lett az utóbbi években a WNO rendszeres fellépője például Renée Fleming és Juan Diego Flórez, a költségvetés pedig hiába nőtt évi 33 millió dollárra, a növekedés nem tartható fenn, jövőkép pedig nincs. A Domingo vezetette operák nincsenek felkészülve a mai nehéz gazdasági helyzetre, nem programjukkal és művészeti stratégiájukkal győzik meg a szponzorokat, hanem Domingo nevét használva egyetlen vonzerőként a jelennek dolgoznak. A lapok megegyeznek abban, hogy Domingónak erősebb az ambíciója, mint a realitásérzéke, és sokkal jobb énekes, mint igazgató.
