Don Giovanni újra és újra

KI EGYHEZ HŰ, A TÖBBI IRÁNT KEGYETLEN! - hangzik a Don Juan-i jelmondat a főhős szájából, akit hiába int mérsékletre szolgája Leporello. Mert akinek fontosabb a NŐ a levegőnél és a kenyérnél, annak sorsa menthetetlen.
A fiatal karmester-rendező munkája már közel másfél éve #8220;él" az Operaház színpadán. Ha nem is fergeteges sikerrel, de estéről estére teltház előtt játsszák a darabot. A friss szemlélet alapos tudással és mély átérzéssel ötvözve igen hatásos előadást hozott létre. Ráadásul a művet az impulzív, temperamentumos, nagyszerű karmester Kesselyák Gergely maga vezényli.
Mozart operája különleges, mert az érzelmek és élmények szinte minden variációját elénk tárja. A drámai kihívást csodásan gazdag zenei világgal oldja meg, fantasztikus változatossággal építi fel a zeneszerző. A szerelmet, a gyűlöletet, a boldogságot, féltékenységet, fájdalmat, büszkeséget, megalázkodást, vágyat, odaadást, haragot és kínt mind-mind külön zenei formák jelzik.

A darab főhőse, #8220;közös nevezője", aki mindenki mást érdekessé tesz Don Giovanni. Ő általa nyer értelmet a többi szereplő létezése, ő áll vágyaik, gondolataik, cselekedeteik hátterében. Fontos lenne, hogy igazi karizmatikus egyéniség, valódi tehetség énekelje a szerepét. Ez viszi előre az előadást, a történetet, a drámát.
A #8220;dramma giocoso", a komédia és tragédia két pólusa között mozgó mű egyensúlya sokban múlik a művészek egyéniségén és művészi felfogásán. Persze a néző lelkiállapota és beleérzőképessége is fontos a megítélésben. Talán csak az aktuális szereposztástól függ, de valójában a buffa felé billen a mérleg nyelve a tragikus szituációkat elnyomva.
Erősen mozog az a bizonyos mérlegnyelv, amikor az énekesek kvalitását helyezzük a serpenyőre. Míg a női szerepekben szebbnél-szebb áriák szólalnak meg, a férfiak kiegyenlítetlen teljesítménye hiányérzetet hagy a hallgatóban.

Az érdekes és elgondolkodtató díszlet, a gyönyörű jelmezek, a jól kidolgozott koreográfia folyamatosan éberen tartják a nézőt. A Kesselyákos show-elemek nem telepszenek rá az előadásra, különlegességükkel felkeltik ugyan a figyelmet, de hagyják érvényesülni a drámát és a zenét. A zenekar, mint általában magas színvonalon muzsikál. A slusszpoén egyszerűségével és fennköltségével igazi kellemes meglepetést okoz a mű végén azok számára, akik valami új és szokatlan befejezésre, megoldásra várnak.