 |
| Kovalik Balázs |
(MTI) Kovalik Balázs rendezőként ezzel az előadással debütál a Schiller Theaterben, itt játszik ugyanis a Staatsoper der Unter den Linden, amíg az operaházat felújítják. Elmondta: Az eladott menyasszonnyal a zeneakadémiai növendékeivel foglalkozott először. Akkor kezdte megismerni a mű keletkezéstörténetét, aminek egyik érdekessége, hogyan lett a német anyanyelvű komponista vígoperája szinte a cseh nemzeti opera.
Smetana többször átdolgozta darabját, mert az 1866-ban bemutatott prózai párbeszédekkel tűzdelt verzió csak csekély sikert aratott. 1870-re újragondolta és három felvonásosra változtatta az operát, amely hatalmas népszerűségre tett szert.
A siker ellenére a szerző a századik, jubileumi előadáson mégis azt nyilatkozta, hogy nem tartja darabját olyan nagy jelentőségűnek, mint történelmi műveit, a Libusét, a Dalibort vagy első operáját, A brandenburgiak Csehországban címűt ? mutatott rá a rendező. Smetana figyelmeztette az őt ünneplő közönséget, hogy Az eladott menyasszony tiszteletére rendezett ünnepséggel nem szereztek túl nagy örömet neki.
Vígoperával állunk szemben, amelyben valójában egyetlen igazán komikus jelenet sincs, és ahol a karakterek, még ha egytől egyig megértő humanitással vannak is ábrázolva, nem igazán boldog vég felé görgetik a cselekményt. Végül mindenki eladja a menyasszonyt, elárulja a másikat, vagy önmagát, tisztességtelen játékba kezd ? jegyezte meg Kovalik Balázs.
Vígoperával állunk szemben, amelyben valójában egyetlen igazán komikus jelenet sincs, és ahol a karakterek, még ha egytől egyig megértő humanitással vannak is ábrázolva, nem igazán boldog vég felé görgetik a cselekményt. Végül mindenki eladja a menyasszonyt, elárulja a másikat, vagy önmagát, tisztességtelen játékba kezd ? jegyezte meg Kovalik Balázs.
A fiktív történet szövegírója Karel Sabina, a zenéből, ahogy Erkel muzsikájából a magyar nemzeti romantika, Smetanáéból a cseh romantika csendül ki. A történet azonban örökérvényű: szerelemről, hazugságról, kapzsiságról szól, olyan kérdésekről, amelyek a jelen nézői számára ismerősek és időszerűek lehetnek. A falu "mikrokozmoszában" mutatja meg a szélesebben értelmezhető társadalmi kérdéseket.
A cselekmény Marenka körül forog, a gazdag, de mamlasz Vasekhez akarják kényszeríteni, a lány a szegény Jeniket szereti, aki 300 tallérért lemond róla.
Marenkát Anna Samuil alakítja, aki Berlinben és Salzburgban Daniel Barenboim vezényletével, az Anyegin Tatjánájaként szerzett nevet. A Permben született orosz szoprán Moszkvában a világhírű Irina Arhipova növendéke volt. Marenka apját, Krusinát Oskar Hillebrandt énekli, aki 2009 óta többször vendégszerepelt a Budapesti Wagner-napokon, és 2012-ben újra vendége lesz.
