Különleges kihívást jelentett, hogy pusztán a hegedűhangra építve - hiszen kizárólag a zongora közreműködését veszik néha igénybe - hozzanak létre teljes értékű hangzást. A repertoár eleinte csak átiratokból állt, s ezek elkészítésére olyan kiváló muzsikusokat sikerült megnyerniük, mint a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola két professzora, Gerhard Tittel és Wolfram Heicking, illetve a zongoraművész Harry Ermer. A különleges hangzás azonban később kortárs zeneszerzőket is megihletett: Helmut Eder, Herbert Baumann, Roland Leistner-Mayer, Jacques Bondon, Dan Dediu, John Hearne és Klaus Sonnenburg írt darabot erre a hangszer-összeállításra. Az együttesnek eddig két CD-je jelent meg, az egyik Németországban, a másik pedig Japánban, ahol rendszeresen turnéznak a számtalan európai felkérés mellett.
Antonio Vivaldi: a-moll concerto, op. 3/8
Az op. 3-ban közreadott tizenkét koncertet Vivaldi (1678-1741) Harmóniai szeszély (L'Estro Armonico) címmel foglalta sorozatba. Nyomtatásban vélhetően 1713 körül jelent meg. Bach is jól ismerte ezeket a darabokat, többet is átdolgozott orgonára. Pándi Marianne írja: "Az a-moll kettősverseny egyike a sorozat legismertebb darabjainak. Első tételének javarészt skálamenetekből szerkesztett tematikája lendülettel és tömör hangzással ?viszi előre? a zenei történést. A második tétel költői szépségű passacaglia, amelynek ?makacs? basszusa a darab elején és végén unisono hangzik fel a teljes együttesen. A zárótétel - akárcsak az első Allegro - lefelé lépő skálamenetei lapidáris non-legato vonásokkal megszólaltatva vezetik be a szólók játékát."
Herbert Baumann: Concertino
Herbert Baumann (1925) Berlinben született, zeneszerzést Paul Höffer és Boris Blacher irányításával tanult. A karmesterként is aktív Baumann mestere a legendás Sergiu Celibidache volt. Sokat dolgozik különböző német, osztrák és svájci színházak számára, több mint 500 színházi előadáshoz készített zenét. 1957 és 1983 között 6 filmhez és 30 televíziós filmhez komponált kísérőzenét.
Spanyol szvit
A rendkívül népszerű spanyol (vagy spanyolos) dallamokból álló táncsorozat a barokk szvitekhez hasonlóan különböző karakterű és vérmérsékletű táncok füzére, melyben találunk bevezető jellegű tételt, igazi lassút (Granados: Andaluza) és tüzes, temperamentumos finálét (Albéniz: Sevilla).
Mihail Ivanovics Glinka: Ruszlán és Ludmilla - nyitány
Glinka (1804-1857) második operája Puskin költeménye nyomán készült. A darabban hibátlanul érvényesül az olasz mesterektől tanult dallamos énekszólam, a németektől elsajátított gondos kidolgozás és a francia nagyopera látványos pompája. Az ifjú hős, Ruszlán, aki kedveséért, a szép Ludmilláért bátran szembeszáll minden veszéllyel, a nyitány főtémájában mutatkozik be első ízben a hallgatóságnak.
Klaus Sonnenburg: Szvit 10 hegedűre és zongorára
Klaus Sonnenburg (1927) Berlinben tanult, és olyan neves mesterek is foglalkoztak vele, mint Paul Hindemith, Wolfgang Fortner vagy Olivier Messiaen. Színházakban, balettegyüttesek mellett, rádió- és televízió-társaságoknál dolgozott, sok kísérőzenét komponált. A berni zeneművészeti konzervatórium professzora.
Max Bruch: Tavaszi dal
Az ad libitum zongora- és harmóniumkísérettel ellátott hegedűduó Bruch (1838-1920) egyik népszerű kompozíciója.
Dmitrij Sosztakovics: 5 darab (Prelúdium; Gavotte; Elégia; Keringő; Polka)
Sosztakovics (1906-1975) nagy érzékkel komponált a különböző táncidiómák szellemében. Keringőinek, polkáinak népszerűségét a különböző hangszeregyüttesekre készült átiratok magas száma is jelzi. A zeneszerző maga is szívesen állított össze különböző műveinek részleteiből szviteket (balett-szvitek), vagy készített kifejezetten populáris hangszerelésű sorozatokat (Jazz-szvit).
ifj. Johann Strauss: A denevér - nyitány
Strauss egyik legnagyobb és máig biztos sikert hozó operettje A denevér. Bemutatója 1874-ben volt Bécsben, a nyitány a bécsi újévi koncertek egyik leggyakoribb műsorszáma.
2010. március 31. 19:30 - Uránia Nemzeti Filmszínház
