A lipcsei barokk operából csak néhány áriát ismertek, mielőtt a Berlini Énekakadémián megtalálták a partitúrát. Heinichen (1683-1729) a lipcsei Thomasschule és az egyetem növendéke volt, később udvari karmester lett, és közeli kapcsolatban állt Johann Sebastian Bachhal.
Az először 1709-ben közönség elé került darabot, amelynek címszereplője egy hercegnő, aki megfogadja szerelmének sírjánál, hogy soha nem lesz szerelmes, a Berlini Énekakadémia kottaarchívumának katalogizálása közben fedezték fel és azonosították Heininchen-műként (a librettista Georg Christian Lehms volt). Dr. Michael Maul, a lipcsei Bach Archívum munkatársa elemezte és értékelte először a kompozíciót a 2009-ben kiadott A barokk opera Lipcsében című könyvében.
A líbiai Talestris a zenetudósokon kívül a zenés színház képviselőit is lázba hozta: Sigrid T'Hooft rendező - aki a barokk mozgásművészet specialistája is - egy éve dolgozik az előadáson. A mű három óra hosszú, a produkció pedig T'Hooft reményei szerint a történeti hűségű színrevitel igazi barokk operaélményt ad a nézőknek. A június 17-i premieren egy közel harminc zenei főiskolásból álló zenekar, a lipcsei Felix Mendelssohn Bartholdy Zene- és Színházművészeti Főiskola 14 táncos és énekes növendéke közreműködik.
