A Magyar Rádió zenei együttesei és a Nemzeti Énekkar hangversenye az 1956-os forradalom előtt tiszteleg. Az est fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A koncerten Ligeti György Requiemje és Beethoven VII. szimfóniája hangzik el, Fischer Ádám vezényletével. Ligeti Gyászmiséje többszörösen utal az ötven évvel ezelőtt történt tragikus eseményekre. A forradalmat vérbe fojtották, társadalmi, politikai és művészeti hatása mégis meghatározó volt. Maga Ligeti ? emigrációját követően ? közvetlenül szembesülhetett a nyugati avantgárddal, s e találkozás döntően befolyásolta életművét. A ?kulturális vasfüggöny? átszakadása ugyanakkor egész hazai zeneszerzésünket is gyökeresen átformálta. ?A Requiemet 1963-65-ben komponáltam, a tradicionális latin gyászmiséből mindössze három tételt zenésítettem meg, az Introitust, a Kyriét és Tommaso da Celano sequentiáját. A sequentiát két részre osztottam, a Dies Iraere és a Lacrimosára. A Dies Iraet ? vad és drámai kitöréseivel ? állítottam a mű központjába. Ez a tétel közel áll az Utolsó Ítélet néhány nevezetes képzőművészeti ábrázolásához, Memling, az idősebb Pieter Brueghel, Hieronymus Bosch festményeihez, vagy Dürer rézmetszeteihez. A tétel karaktere hisztérikus, hiperdrámai és féktelen. A Kyrie egy Nagy Fúga öt szólamra. Mindegyik szólam egy-egy négyszólamú kánon, lényegében egy húszszólamú vokális szövetről van szó. A Dies Irae ezzel szemben inkább töredezett, öt különböző karakterű zenei elemből áll. A Lacrimosában a kórus elhallgat, az örök nyugalom, az örök világosság zenéjét a két szólista és zenekar szólaltatja meg.? Ligeti György 2006. november 4. 19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem; Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának, Énekkarának és a Nemzeti Énekkarnak közös koncertje - Hangverseny az emlékezés és tiszteletadás ünnepén ? 1956: Ligeti György: Requiem, Beethoven: VII. szimfónia, km.: Cserna Ildikó, Meláth Andrea (ének), vez.: Fischer Ádám
