"Zenész körökben is kevesen tudják, hogy nemcsak Liszt, hanem kezdetben Erkel is ebben az Andrássy - akkor Sugár - úti házban lakott, egy emelettel Liszt fölött, a második szinten" - mondta el Domokos Zsuzsa, a múzeum és kutatóközpont igazgatója, aki részben saját irattárukból, részben az Országos Széchényi Könyvtárból, a gyulai Erkel Múzeumból, a Magyar Nemzeti Múzeumból és az Iparművészeti Múzeumból válogatta a ritkaságokat is tartalmazó kiállítási anyagot.
A tárlat jelentőségéről szólva Domokos Zsuzsa megjegyezte: Erkel zeneakadémiai igazgatói tevékenységét eddig nem hangsúlyozta az utókor, pedig fontos szerepet játszott az intézmény elindításában. A Zeneakadémia alapításának évében, 1875-ben Liszt - az akadémia alapító elnöke - a tárlaton is látható levelében azt írja: "Több mint 30 éve képviseli és támogatja Ön a legdicsőbben művei által Magyarország zenéjét. E zenét ápolni és fejleszteni: a budapesti Zeneakadémia feladata. Az ügy tartósságáról és sikeréről kezeskedik az Ön belátó gondoskodása az igazgatói poszton."
A szervezeti felépítés, a tantervekről, órarendről, hangszerekről való gondoskodás mind Erkelre maradt. Az akkoriban még sokat utazó Liszt zongorista növendékeit is Erkel oktatta, s a hegedűtanszak vezetője, Huber Károly hirtelen halálakor a hegedűsöket is ő vette át.
Liszttel karöltve határozták meg a repertoárt és a pedagógiai gyakorlatot a nemzetközi követelményeknek megfelelően, ugyanakkor őrködtek afelett, hogy a magyar sajátosságok is megfelelő hangsúlyt kapjanak. Mindketten szorgalmazták például cimbalom osztály létesítését.
A növendékek nyilvános vizsgáin a klasszikus számok között a Nemzeti Színház Zenekara Erkel Sándor (Erkel fia) vezényletével mindig előadta a Vigadóban a hallgatók darabjait, ezt dokumentáló plakátokat is bemutatnak a kiállításon.
"Számomra csodálatos, hogy amikor 1879-ben olyan mélypontra került a Zeneakadémia anyagi helyzete, hogy már a léte forgott kockán, az igazgató a saját fizetéséből előlegezte meg a fűtést és egyéb fenntartási költségeket" - jegyezte meg Domokos Zsuzsa.
A Zeneakadémia növendékeinek száma gyorsan nőtt, rövid idő alatt a háromszorosára, miután a Nemzeti Zenedéből (amely idén 170 éves) egyre több - ma középiskolás korúnak mondható - fiatal jelentkezett. Egyre több világszínvonalú oktatót is sikerült bevonni a tanításba, s ügyeltek arra, hogy az akadémia bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe, és ne elidegenedett zárvány legyen - mutatott rá a múzeum igazgatója.
A kiállítást Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora nyitja meg szombaton. Az ünnepélyes eseményt követően hangversenyt is rendeznek a Zeneakadémia első tanárainak zongoraműveiből, Prunyi Ilona zongoraművész tolmácsolásában.
