(MTI) - A nagyszabású tárlat a Haydn-év kapcsán tiszteleg a bőkezű mecénás előtt, megidézi a hercegi udvart, az egykori vigasságokat, az akkori tündérvilágot és a kort, amelyben a zeneszerző életműve létrejöhetett. A tárlat képet ad a herceg személyiségéről, sokoldalú tevékenységéről. Ezt azért tartják fontosnak, mert manapság csupán az a közhelyes kép él az emberekben, hogy pazarló, pompakedvelő főúr volt - innen ered egyébként a fényes jelző.
Azt viszont kevesen tudják róla, hogy a nemes testőrség kapitányaként a katonai alakulatot műveltségi intézménnyé formálta, amely lehetőséget nyújtott a testőríróknak tehetségük kibontakoztatására. A művészetek elkötelezettjeként felkarolta a festészetet, a színházi kultúrát és természetesen a zenét. Gyarapította a hercegi udvar képgyűjteményét, unokája, II. Miklós pedig ebbéli ambícióját folytatva a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét alapozta meg. Eszterházán adták elő Magyarországon először az 1770-es években Shakespeare drámáit, az Otellót és a Lear királyt.
A kiállításon az érdeklődők elé tárják az előadásokhoz készült librettókat, amelyeket a 400 fős befogadóképességű operaház minden nézője megkapott. Ezekből a páholykönyvecskékből megismerhették a szereposztást és olvashatták a színpadon felhangzó szöveget.
A zene és Esterházy Miklós kapcsolatát legérzékletesebben Jospeh Haydn munkássága fémjelzi. A komponista legtermékenyebb alkotói korszaka ugyanis az egykori Eszterházához, a mai Fertődhöz kapcsolódik, amikor Haydn a herceg szolgálatában állt. A kastély egyik termét úgynevezett kvartett teremmé rendezik be, hiszen a vonósnégyes műfaja Haydn nevéhez kötődik.
A bemutatandó anyag döntő többsége hazai közgyűjteményekből származik. Ezek körét néhány külföldön őrzött kép digitális másolata egészíti ki. Ebben a formában láthatják majd az érdeklődők egyebek között a venezuelai szabadságharcos Mirandának a caracasi nemzeti galériában kiállított portréját. Abban a teremben állítják ki, ahol a kastély egykori nevezetes vendégeinek képeit vonultatják fel.
A jövő szeptemberig látogatható kiállítás megrendezése 30 millió forintba kerül. További mintegy 40 millió forintot fordítanak a korszerű kiállítási infrastruktúra megteremtésére, amelynek előnyeit a későbbi tárlatoknál is kamatoztathatják.
A május 22-i program különös színfoltja lesz, hogy szimbolikusan visszaadják a település régi nevét. Monogramos, koronás határköveket állítanak fel a településre bevezető főút mentén, s a köveken a régi elnevezés, Eszterháza olvasható.
