Nemzeti szinten Magyarország és Észtország zenei tanácsai meggyőző módon mutatták be, milyen térnyerésre képes a zenei élet egy országban az összefogás, a közös munka nyomán. Mindkét zenei tanács az 1990-es évek elején alakult, abban az időben, amikor a politikai változások következtében a megalakuló civil szervezeteknek megadatott a lehetőségük arra, hogy aktívan és szabadon részt vegyenek az országok kulturális és politikai életében. Mindkét tanács zenei ügyekben konzultál a kormánnyal, a Magyar Zenei Tanács még a törvények előkészítésében is részt vesz. Mindkét zenei tanács, az észt és a magyar is arra helyezte a legnagyobb hangsúlyt az elmúlt években, hogy felhívja a figyelmet a zene értékeinek mellőzésére, különös tekintettel a zeneoktatásra, amely mellett mindkét szervezet határozottan ki is állt.
A Magyar Zenei Exportiroda prezentációja alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a zene pozitív hordozója lehet a nemzeti identitásnak, például a Magyar Zenei Exportiroda CD-je hivatalos állami ajándék diplomáciai körökben. Szóba került annak veszélye, hogy a zenét más célokra is kihasználhatják, és hogy nem szabad megfeledkezni a zenében rejlő értékekről, amikor "nagy nevek" bevonásával kampányolunk magáért a zenéért.
A "mit tegyünk és mit ne tegyünk az érdekképviseleti tevékenység keretein belül" témát taglaló gyakorlati műhelybeszélgetés során bemutatták a "parlamenti zenei ankét" ausztriai modelljét. A találkozó egy egész napos országgyűlési szakértői meghallgatás formájában zajlott.
A zene ügyéért folytatott harc erősítése más művészeti formákhoz való csatlakozással is lehetséges. Ez érvényes a színházzal, tánccal, képzőművészettel, irodalommal, stb. való együttműködésre is, akár a kultúra ügyéért folytatott közös lobbizás során is, derült ki a Jeunesses Musicales International előadásából. A Kulturális Sokszínűség Szlovák Koalíciója, amely egyesíti az irodalom, színház, zene, tánc, stb. képviselőit, szintén megkeresett más politikai szektorokat, hogy növelje a kultúráért folytatott munka hatékonyságát, ugyanis a Szlovák Szociális Minisztériumhoz fordult a művészek státuszának ügyében. Mivel nem minden konkrét zenei vagy kulturális érdekképviselet talál közös nevezőt, ezért rendkívül fontos, hogy a politika tudomására hozzuk: tevékenységük hatást gyakorol a kultúrára.
A nemzetközi workshop során megvitatták a nemzetközi projektekben történő együttműködés kérdéseit, valamint a közös projektek kihívásait és lehetőségeit is, megállapítva az általános trendeket. A zene és kultúra működési támogatása csökken, a projekttámogatás kerül előtérbe. Ez a ,,csak projekt" mentalitás kockázatot jelenthet a fenntartható és hosszú távú együttműködések szempontjából. Egy másik fontos trend a sokoldalú projektek előnyben részesítése a kétoldalúakkal szemben.
Intenzív és informatív másfél napot hagytak magunk mögött a résztvevők a pomázi kóruskastélyban. Különböző koncertek keretébe foglalva a szeminárium gyakorlati eszközöket mutatott be a zene iránti elköteleződés segítségeként ahhoz, hogyan erősítsük meg a zenei szektort nemzeti, európai és nemzetközi szinten. (A résztvevők a következő országokból érkeztek: Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia). A szeminárium a Nemzetközi és az Európai Zenei Tanács, a Magyar Zenei Tanács, az Europa Cantat Közép Európai Központja és a pomázi Magyar Kóruskastély közös szervezésében jött létre.
