Győriványi Ráth György, Kesselyák Gergely, Fekete Gyula, Papp András és Gothár Péter
(MTI) - Fekete Gyula zeneszerző és Gothár Péter rendező egyaránt kiemelte, mennyire fontos, hogy egy új mű megalkotására adott megrendelést a BTF-et szervező Budapesti Fesztiválközpont volt igazgatója, jelenlegi művészeti vezetője, Zimányi Zsófia.
A Liszt-év alkalmából megszületett mű librettóját Papp András dramaturg írta, akivel a Katona József Színházban az 1956-ról szóló Kazamaták című darabban már dolgozott együtt Gothár Péter és Fekete Gyula. Mint a zeneszerző elmondta, először mindketten lehetetlen feladatnak vélték, hogy egy olyan zenészóriásról operát írjanak, mint Liszt Ferenc. Tudták mindketten azt is, hogy nem akarnak dokumentumjátékot alkotni.
Fekete Gyula
A Lisztről szóló irodalom tanulmányozása után azt ajánlotta Papp András, hogy emeljék ki azt a drámai pillanatot a zeneszerző életéből, amely valóban rendkívüli fordulat volt a sorsában, a jelleme és az életfelfogása alakulásában. Ez a megragadható idő, amely köré végül a művet felépítették, 1861. október 21. lett, az a tragikus nap, amikor kiderült, hogy Liszt esküvője élettársával, Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnével meghiúsul.
Papp András
Az opera ezen az egyetlen napon játszódik, amelybe - költőien és drámaian - mégis 15 év sűrűsödik. Liszt alakja az operában megkettőződik, a prózai szereplő (Fodor Tamás) e másfél évtized epizódjait köti össze. Ő tekint vissza az eseményekre, a spirituális átalakulást megélő "zenei" Lisztre, akinek figuráját Fekete Attila alakítja.
A címet adó excelsior latin szó, amely a magasabb célért való küzdelemre utal, és amely Liszt Harangok című kétrészes kantátájának első felében jelenik meg, utalva Longfellow Excelsior! című versére, amely a zeneszerzőt megihlette. Az opera alcíme - Liszt Ferenc mennybemenetele - pedig Kesselyák Gergely, az előadást vezénylő karmester szerint jól kifejezi, milyennek látja ő a darabot: "modern zenés színháznak, balladisztikus misztériumjátéknak".
Liszt a romantika óriása volt, a zene a romantikus stílusban gyökerezik, de a XXI. század nyelvén szól. "Minthogy zeneszerző az opera főhőse, olyan harmóniakapcsolatokat, dallamfordulatokat használok, amelyek Liszt, Wagner vagy éppen Bellini műveire utalnak" - jegyezte meg Fekete Gyula, hozzátéve: nincs egyetlen direkt idézet sem a darabban.
Gothár Péter
Az egyház nemek felettiségét kifejezendő IX. Piusz pápát kontartenor hangra, Hohenlohe kardinálist, akinek nem kis szerepe volt a házasság meghiúsulásában, altra írta a zeneszerző, és a szerepeket Birta Gáborra és Kovács Annamáriára osztották. Carolyne hercegné mezzo szólam, Mester Viktória énekli. Liszt "lelki pártfogója", Árpád-házi Szent Erzsébet Kertesi Ingrid lesz. Cosimát Frankó Tünde, Wagnert Káldi Kiss András, Spiridion inast Kiss Tivadar személyesíti meg.
Gothár Péter beszámolt arról, hogy egy különleges térben helyezi el a produkciót, egy kicsit felforgatja a hagyományos elrendezést, átemeli a játszóteret a közönség térfelére, és lesznek nézők a színpadon is. Ez a rendező véleménye szerint az akusztikai hatásokat is javítja. Mint hangsúlyozta, a bemutatót nagy szellemi kalandnak tartja, amelyben minden alkotó örömmel szolgálja a zenét.
