Ezrek szimfóniája Kocsissal és az NFZ-vel

Mahler 1906-ban fejezte be kéttételes, csaknem másfél órás művét, melynek első tétele a Veni Creator Spiritus kezdetű középkori latin himnuszra épül, második tétele pedig Goethe Faustja második részének záróképét zenésíti meg. Ha az első rész lényegében egyfajta monumentális motetta, a Faust-jelenet valóságos opera.

A mű bemutatójára csak megírása után négy évvel, 1910-ben került sor Münchenben, a szerző vezényletével. Az óriási előadó-apparátus és a kórusszólamok rendkívüli bonyolultsága igen megnehezítette a zenészek dolgát, és szinte emberfeletti vállalkozás volt megteremteni a bemutató feltételeit. Emil Gutmann impresszárió, aki az előadás fő szervezője volt, nevezte el a művet Ezrek szimfóniájának - joggal, hiszen a premieren 858 énekes és 171 hangszeres közreműködésével szólalt meg.

Magyarországon csupán a bemutató után 73 évvel, 1983-ban hangzott el először a mű, a Budapest Sportcsarnokban. Azóta is mindössze háromszor hallhatta a magyar közönség, úgyhogy túlzás nélkül zenetörténeti jelentőségű eseménynek tekinthető, hogy most két egymást követő napon, Kocsis Zoltán irányításával szólal meg Budapesten.

2008. február 8., 9. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje; Mahler: VIII., Esz-dúr szimfónia ("Ezrek szimfóniája"); km.: Cserna Ildikó, Szabóki Tünde, Mitilineou Cleo, Németh Judit, Meláth Andrea, Mathias Schultz, Káldi Kiss András, Cser Krisztián (ének), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás), Budapesti Kórus (karig.: Kaposi Gergely), MR Énekkar (karig.: Strausz Kálmán), MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella); vez.: Kocsis Zoltán