Snitt. A színhely a Musikverein, Bécs nemrég teljesen újjávarázsolt koncertpalotája, annak is az egyik új kamaraterme, a Tükörterem. Az időpont: 2005 áprilisa. A színpadon: Christian és Wolfgang Muthspiel. A dallamok, témák, Mozart meg népdal, kamaszkori szerzemények most is ugyanazok. Christian fő hangszere a harsona, de nagyon meggyőzően zongorázik is. A fiatalabb fivér gitáros, bátyjához hasonlóan ő is több hangszert kezel, de a polifon hangzásokat a gitárhoz csatlakoztatott szintetizátorokkal csalja elő. A két időpont között közel harminc év telt el. A Muthspiel-fivérek, akik Ausztria legkapósabb jazz-zenészei lettek ez idő alatt,1983-ban léptek először együtt színpadra. Christian egyik alaptagja a Vienna Art Orchestrának és más neves osztrák zenekaroknak, Wolfgang pedig néhány éve költözött haza az Államokból, ahol generációjának legjobbjaival játszott rendszeresen, sok tucat lemezfelvételt készített. Sikereik külön-külön és együtt teljesen természetessé teszik, hogy Európa egyik legrangosabb koncerthelyszínén ünnepelhessék meg jubileumukat, hogy húsz éve léptek először színpadra. Igaz, a jubileum már elmúlt, de az osztrákok szeretnek ünnepelni, a művészeteket meg különösen nagy becsben tartják. A Musikvereinba való meghíváshoz persze nem lett volna elég egy már elévült évfordulós alkalom. A két fivér alkalmi produkciója nem is állt meg az első fázisnál: persze, feldolgozták gyerek- és fiatalkoruk melódiáit, hozzátettek néhány Miles Davis- meg egyéb örökzöld és jazz-rock témát, amiért annak idején rajongtak, és összeraktak egy igényes, érdekes műsort belőle, amelyben újraértelmezik akkori zenei világukat. Ez a lemez, az EARly music ugyanis újra kiindulópont lett: Family Music címmel a svájci közszolgálati tévé (SF DRS) megbízásából Pierre-Yves Borgeaud rendező dokumentumfilmet forgatott az anyagból. A filmben koncert- és stúdióbejátszások, interjúk, valamint az apa által készített ? mozgalmas, kedves, idegennek is szórakoztató ? Szuper 8-as felvételek láthatók. Tehát a posztmodern iránt nyitott Mutshpiel fivérek nem érték be ennyivel: amikor a Musikvereinban játszottak áprilisban, megkettőzték önmagukat. A félhomályban vászonra vetített dokumentumfilmhez (pontosabban annak egyes részleteihez) képest önmagukat kísérték, ellenszólamot, második szólót adtak hozzá a rögzített anyaghoz. Nem nehéz elképzelni, hogy a gyerekkori zenei anyag a sokszoros áttételnek köszönhetően egészen átalakult, ezért is volt annak a produkciónak a címe már nem egyszerűen EARly vagy Family Music, hanem egyenesen Ton.Film.Musik. Sok humorral, egészséges öniróniával és a gyerekkorból megmaradt jellegzetes, fivérek közötti ugratással tálalva egyszerre volt a hang?film?zene szívet melengető és fület bizsergető élmény. A dokumentumfilm, afféle zenei és képi nyomkeresés magában is hasonló erényeket mutat. A Magyarországon is jól ismert német nyelvű műholdas közszolgálati tévéadó, a 3Sat júniusban levetíti a filmet: június 11-én szombaton este 22:15-kor.
