Az eredeti tervek szerint Zsámbéki Gábor rendezte volna az előadást, de ő egészségügyi okok miatt visszamondta a felkérést. Az új jelölt Anatolij Vasziljev lett volna, aki szintén visszalépett, így Kovalik Balázsra, az Operaház vezető rendezőjére esett a választás. Kovalik és Angelika Höckner (a darab díszlet- és jelmeztervezője) ugyanis már bemutatott egy Anyegin-adaptációt a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon 2004-ben (amely eredetileg 2002-ben a schwerini Mecklenburgisches Staatstheaterbe készült), így a szervezési nehézségek miatti időveszteséget egy, már kész produkció előkészítésével, felfrissítésével valamelyest kompenzálni tudták.
Kovács János is "beugró", mivel a karmesteri pulpitusra Jurij Szimonov állt volna - ha nem mondta volna vissza a felkérést. Kovács először vezényli ezt a művet, amely a zenekar számára technikailag 3-4 próba alatt elsajátítható - mondta. "A mű nehézsége az érzékenységében rejlik, amit nehéz lekövetni. Mind a két szereposztás egészen kiváló, és bár későn kezdtünk hozzá az előkészületekhez, én bízom a szereplők tehetségében és rátermettségében."
Vass Lajos, az Opera főigazgatója elmondta, hogy a munkafolyamatokat elnézve biztos az előadás sikerességében, és köszöni az előadóknak és az alkotóknak, hogy ilyen feszített munkatempóban is helyt állnak. Hozzátette, hogy a ma délelőtt az Operaház előtt kígyózó sorokat nem ők szervezték, ők csak a jövő évad bérleteit árulják, amelyekből - mint megtudtuk - egy óra alatt 1000 darabot adtak el.
Kovalik Balázs így foglalta össze rendezői koncepcióját: "Csajkovszkij éppen egy bizarr házasságot készült megkötni Miljukovával, amikor az Anyegint komponálta. Lírai jeleneteknek nevezte a darabot, amit a Moszkvai Konzervatórium fiatal tehetségeivel és nem hivatásos operaénekesekkel szeretett volna bemutatni. Ahogy ő fogalmazott egyik levelében: ,,... nekem nem a Balsoj színpad kell a maga rutinjával, feltételeivel, tehetségtelen rendezőivel, értelmetlen, bár pompás díszleteivel, karmester helyett hadonászó gépeivel..." A darab melankolikus, szenvedéssel, bánattal, szomorúsággal teli. Az előadás képi világa egyszerű, szimbolikus, szürreális: ezért fordul elő benne a fekete hó, a fekete lekvár, a fekete leves, és ezért választottuk a fekete rózsát az előadás szimbólumának. A három felvonásból álló darab első részét a zöld szín uralja, a természetesség és a szabadség lehetőségét szimbolizálva, a második felvonásra a bordó és a vörös színek a jellemzőek, utalva az orosz bál kissé erotikus, vérgőzös jellegére, a harmadik pedig a fehér és az arany pompás, ámde rideg világába kalauzol el bennünket. Az operát alkotó jeleneteket Csajkovszkij kénye kedve szerint válogatta össze Puskin művéből, hogy a szereplőkön keresztül elmondjon valamit saját magáról. Az Anyegin egy izgalmas, személyes történet."
2008. május 31. és június 1. 19:00 - Magyar Állami Operaház: Csajkovszkij: Anyegin; km.: Káldi Kiss András/Molnár Levente (Anyegin), Fekete Attila/Nyári Zoltán (Lenszkij), Bátori Éva/Frankó Tünde (Tatjana), Mester Viktória (Olga), Balatoni Éva/Kukely Júlia (Larina), Kovács Annamária/Takács Tamara (Filipjevna), Fried Péter/Rácz István (Gremin), Vághelyi Gábor/Clementis Tamás (Zareckij), Kóbor Tamás (Triquet); zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij; szövegíró: Puskin nyomán Pjotr Iljics Csajkovszkij, Konsztantyin Sztyepanovics Silovszkij; rend.: Kovalik Balázs; d.-j.: Angelika Höckner; karig.: Szabó Sipos Máté
