?A morális és szellemi értelemben vett nemzetegyesítés fontos momentuma Végh Sándor életművének hazahozatala és integrálása a magyar kulturális tudatba? ? mondta Szőcs Géza a szoboravatáson, amelyen jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. Végh Sándor világhírű hegedűművész, kamarazenész és karmester a 20. század egyik világszerte legismertebb magyar zeneművésze, aki ma lenne százéves.
A budapesti Zeneakadémia hegedű tanszakán 1924-től 1929-ig Zsolt Nándor, majd l929 és 1931 között Hubay Jenő növendéke volt, s az 1928/29-es tanévben zeneszerzést is tanult Kodály Zoltánnál. 1927-ben debütált egy, a zeneszerző vezényletével bemutatott Richard Strauss kompozícióval.
1940-ben Végh Sándor Zöldy Sándorral, Janzer Györggyel és Szabó Pállal megalakította saját kvartettjét, amely világszerte nagy sikereket aratott. Ezzel párhuzamosan Végh Sándor hegedűszólistaként is jelentős nemzetközi karriert futott be, s a hangszert idős koráig nem tette le.
Az előadóművészi pályán szerzett gazdag tapasztalatait kamatoztatta egyre jelentősebbé váló pedagógiai munkásságában. Tanított Baselben, Freiburgban, Düsseldorfban és Salzburgban. Életének utolsó periódusában világszerte nagy sikerrel szerepelt és sok lemezfelvételt készített az osztrák előadói tradíciókat híven őrző és továbbvivő kamarazenekarral.
A Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában felavatott bronz mellszobor Makkai István marosvásárhelyi szobrász alkotása, aki több mint negyven pályázó közül nyerte el a szobor megalkotásának lehetőségét.
A kolozsvári szoboravatást megelőzően az opera zenekara Jankó Zsolt vezényletével és Béres Melinda hegedűszólista részvételével Végh Sándor emlékkoncertet adott, amelyen Mozart, Bartók, Szabó Csaba és Schubert művei csendültek fel.
