(MTI) - Bár az egykori Hubay-palota Duna-parti oldala a második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült, a középső szárny első emeletén kialakított fehér szalon - más helyiségekkel együtt - fennmaradt, és ma a Hotel Victoria része.
Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora úgy véli: Hubay Jenő volt a század egyik legnagyobb hegedűse, ezt nem lehet letagadni. Együtt muzsikált Liszt Ferenccel, Henri Vieuxtemps őt jelölte ki a brüsszeli konzervatórium hegedűtanárának. Külföldi karrierjét mégsem folytatta, hanem 1886-ban hazajött és megalapította a Zeneakadémia vonós tanszakát, ahonnan fantasztikus növendéksereg jött ki Geyer Stefitől Szigeti Józsefig, Székely Zoltántól Végh Sándorig. Batta emlékeztetett arra: azt rótták föl Hubay Jenő bűnéül, hogy a Tanácsköztársaság bukása után szerepet vállalt a zenei élet élén. Egészen 1934-ig igazgatta a Zeneakadémiát.
Hubay Cebrán Róza grófnőt vette feleségül, így a korabeli arisztokrácia életét élték. A szalonjukban mindenki megfordult, aki Budapestre jött, Richard Strausstól kezdve Wilhelm Backhausig, a legnagyobbak muzsikáltak itt, megtiszteltetésnek vették, ha a fehér szalonba meghívták őket.
Az 1950-es évektől kezdve Hubayt nagyon elhallgatták - jegyezte meg Batta András, hozzátéve, hogy könnyű volt félreállítani, hiszen Hubayt még Bartóknál jóval kisebb zeneszerzőkkel sem lehet összemérni. "Ő egy hegedűs szerző volt, aki elsősorban remekül játszható hegedűdarabokat írt. Az operái azonban feledhetők" - vélte Batta András.
Batta András érdekességként említette, hogy Hubay menyének, Hubay Andor szobrász norvég feleségének, Edle Astrupnak az Európa Kiadónál megjelent a memoárja is (Budapesttől Estorilig töretlen akarattal), amelyből most filmet akarnak forgatni, hiszen nagyon színesen írja le a '20-as, '30-as évekbeli magyar világot. Mint azt Hubay Cebrián László, Hubay Jenő unokája hozzátette, a 30-40 millió eurós költségvetésű film rendezésére Robert Redfordot szeretnék fölkérni.
Korábban:
