Őrült és különös. Ekként jellemezte egy kortársi feljegyzés azt a zenét, amit Alexander Agricola, a 15. század végének egyik legjelentősebb zeneszerzője írt. Képzeljünk el egy korabarokk komponistát, teleportáljuk az 1490-es évekbe, hagyjuk, hogy magába szívja a korszak zenei nyelvét, közben őrizze meg saját korának érzelmi intenzitását. A genti születésű Agricola elképesztő és végtelenül változékony képzeletvilága ezzel a csetlő-botló hasonlattal ragadható meg. Világi művei az udvari kultúra, illetve a születőfélben lévő polgári világ lenyomatai, s egyszerre jellemzi őket a korszak stílusának némiképp manierista túlhajtása illetve rafinált humor, hasonlóan idősebb Pieter Brueghel képeihez. Ezekből a világi kompozíciókból válogat a flamand Capilla Flamenca - napjaink egyik legjelentősebb régizenei formációja -, amely nevét V. Károly udvari kórusától vette, repertoárja pedig elsősorban a 14-16. század Flandriájának zenei világát fedi le. A szólamonként egy-egy énekes által megszólaltatott zenei anyagot virtuóz hangszeres improvizációk támasztják meg, a fél évezreddel ezelőtti zenei gyakorlatnak megfelelően, hiszen Agricola nemcsak nagyszerű énekes volt, de kitűnő hangszerjátékos is.
Capilla Flamenca: 'Royne des Flours" - 'Virágok királynője"
Az együttes tagjai: Marnix De Cat, Tore Denys, Lieven Termont, Dirk Snellings (ének), Jan Van Outryve (lant), Liam Fennelly, Thomas Baeté, Piet Stryckers (viola da gamba), Patrick Denecker (blockflöte)
Műv. vez.: Dirk Snellings
