 |
Hardy F. Gábor, a NEMFI jogásza, a Magyar Állami Operaház pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító bizottság elnöke a kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár még hónapokra van szükségük a végeredmény megalkotásához, az már most biztosan látszik, hogy az Operaház nem megfelelően működött. A feltárt szabálytalanságok között szerepel, hogy az intézmény belső Szervezési és Működési Szabályzatát főigazgatói utasítás és az évek során kialakult 'szokásjog" alakította, a produkciókat pénzügyi kontroll nélkül valósították meg, a rendszerint egy A4-es lapon megtervezett eleve magas költségvetés sokszor megduplázódott, számlarendet nem tartottak.
A főigazgató részéről szakmai kiküldetési rendelvények nincsenek, de anyagi forrást biztosítottak a külföldi utakhoz, amiket ráadásul nem keretösszegben, hanem a dolgozó által szabadon megállapított pénzösszegben realizáltak. V.I.P.bankkártyák is előkerültek, amelyről a közpénzeket ellenőrizetlenül és több esetben magáncélú kiadásokra használtak fel. A közbeszerzési eljárásokat rendszeresen megkerülték és a Budapesti Operabarát Alapítványnak 2008-2010 között több mint 150 millió forintot fizettek ki különféle jogcímeken. 2010-ben az alapítvány volt az Operaház 1720 szállítója közül a második legnagyobb: többet fizettek ki neki, mint az ELMŰ-nek.
Skultéty László, gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a koordinálatlan tevékenységet csökkentett állami támogatás mellett folytatták így 500 milliós hiány alakult ki. Az Operaház 2011-ben 820 millió forinttal növelt állami támogatással számolhat a tárca által beterjesztett törvényjavaslat végeredményeként. A vizsgálat befejezése után nagy valószínűséggel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálatot indít, amely munkajogi vagy polgárjogi következményekkel is járhat.
Horváth Ádám miniszteri biztos hat vezető távozásáról számolt be, akikkel közös megegyezés szerint váltak el útjaik: Vass Lajos főigazgató, Szabó Attila gazdasági igazgató és helyettese Nagy Ilona, Czeiner László műszaki igazgató, Bögre László informatikai vezető és Mihályi Endre marketing igazgató. A pénzügyi anarchia konkrét példájaként az intézmény telefonhálózatát említette, ami a legmodernebb a világon, csak sajnos a bonyolult rendszerhez nincsenek installálva a megfelelő programok és a dolgozók sincsenek felkészítve a megfelelő használatra. Produkciócímek és nevek nélkül azt is elmondta, hogy arra is volt precedens, hogy egy 8 tonnásra tervezett díszlet végül 16 tonnásra sikeredett, amiért senki nem lett felelősségre vonva. Továbbá annak ellenére, hogy a 16 tonna meghibásította a színpadi gépezetet és megterhelte a színpadot is, használták, sőt, ahelyett, hogy megjavították volna a gépparkot, inkább a felújított színpadba vájt lyukba építettek egy forgószínpadot és erre tették rá a hatalmas díszletet.
A vizsgálatok mellett a következő időszak hat premierjéről is szó esett, melyek között négy opera és két balett is szerepel. Verdi Simon Boccanegrája, Wagner A Rajna kincse című műve, Richard Strauss Arabellája és Mozart Don Giovannija kerül színre. Továbbra is hívnak neves vendégeket, az Arabellát például Kocsis Zoltán vezényli, de tárgyalnak Marc Arturo Marelli és Gianfranco De Bosio rendezővel is.
