(MTI) - A koncert különlegessége, hogy a Blumine című lassú tétel hangzik el elsőként, amely kezdetben a szimfónia első és harmadik tétele között állt, majd a zeneszerző visszavonta, és ma általában e nélkül játsszák a művet.
Mint Mali István, a BFTZ választmányának elnöke elmondta, a szokásos verzióban adják elő a szimfóniát, de a Bluminét külön, az est elején megszólaltatják. Az I. szimfónia a Titán alcímet kapta, mert a zeneszerzőt Jean Paul azonos című regénye inspirálta, amelynek főhőse egy nyughatatlan, nagyra törő és válságok között vergődő lélek, akárcsak Gustav Mahler.
A szerző maximalizmusa ellenére a következőképpen írt a szimfónia bemutatásakor a zenekarnak: "Igen tisztelt Uraim! Még a mai főpróba hatása alatt indíttatva érzem magam arra, hogy Önöknek és valamennyi közreműködőnek köszönetet mondjak az önfeláldozó és igaz művészi szellemtől áthatott teljesítményért, mellyel szerény művemet megvalósítani segítették."
A két szimfonikus alkotás között zenekari kíséretes dalok hangzanak el. Ezeket a koncerteket vezénylő Kovács Jánossal választottak ki A fiú csodakürtje című ciklusból. A példás német kiejtéssel éneklő Szabóki Tündére és Perencz Bélára bízták Az őrszem éji dala, a Páduai Szent Antal prédikál a halaknak, A kárba veszett fáradság, az Elvesztem a világ számára, az Ahol a szép trombiták szólnak és az Éjfélkor című dalok előadását.
Szerették volna az évfordulóhoz minél közelebb megrendezni a koncertet, de a ház szabad napjait figyelembe véve kellett kitűzni az időpontokat. A Budapesti Filharmóniai Társaság Erkel Ferenc által alapított zenekara, amely az ország legrégibb szimfonikus együttese, legközelebb december 14-én és 15-én lép föl, ekkor két rendkívüli ifjú tehetség, Baráti Kristóf (hegedű) és Várdai István (cselló) lesz a szólistájuk.
